A köztársasági elnöke egy újonnan indult horvát csatorna, az N1 által sugárzott interjúban arról beszélt, hogy Zágráb és Belgrád viszonya egy helyben topog, pedig szerinte mind a múlt, mind a jövő szempontjából fontos lenne, hogy a kétoldalú kapcsolatokban előrelépés történjen. Az új csatorna egyébként hivatalosan az amerikai CNN hírtelevízió horvát partnerének számít a régióban, és egyes műsorait Belgrád és Szarajevó is sugározza.

Josipovic az okok között elsősorban a délszláv háborúban eltűnt személyek sorsának megvitatását, a háborús bűnök elkövetőinek felelősségre vonását, a Duna alkotta határ körüli vitát, az örökösödési folyamatokat, továbbá a fizetések, valamint a nyugdíjak folyósításának akadozását említette. "Ezek a kérdések azért maradtak nyitottak, mert bizonyos esetekben kényes döntéseket kellett volna hozni" - mondta az elnök, aki utalt ugyanakkor arra, hogy voltak sikerek is

Az említett sikerek közé sorolta a gazdasági és kulturális, valamint a biztonsági téren megvalósuló együttműködést. A sikerek között említette az eddigi elnöki találkozókat is, utalva arra, hogy a decemberi horvát elnökválasztás után újabb államfői találkozó esedékes.

Miodrag Linta, a szerb menekültek egyesületének elnöke a Tanjug szerb hírügynökségnek kijelentette, hogy egyetért Josipovic horvát elnök értékelésével, de a két ország viszonyának stagnálása miatt a horvát felet terheli a felelősség.

Linta szerint Zágráb részéről nincs meg a politikai akarat arra, hogy a vitatott kérdésekben a két ország között igazságos és hosszú távú döntések szülessenek. Példaként említette, hogy Horvátország uniós csatlakozási szerződésének aláírása, 2011 vége óta Zágráb folyamatosan drasztikusan csökkentette vagy teljesen megszüntette azokat a költségvetési tételeket, amelyek a szerb menekültek hazatérését segítették volna.

Szerbia és Horvátország között a viszonyt csupán Joszip Broz Tito elnöksége alatt volt látszólag felhőtlen. Az ellentétek felerősödtek a volt kommunista vezér 1980-as halála után, ami elvezetett Horvátország függetlenségének 1991. június 25-én történt kikiáltásához. Ezt megakadályozandó Jugoszlávia (a mai Szerbia jogelődje) háborút indított Horvátország ellen.

A délszláv háborúnak a daytoni békeszerződés aláírása vetett véget 1995. november 21-én. A volt jugoszláv tagállamok között azonban máig maradtak lezáratlan kérdések.