Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Vasárnap rendezik a voksolás első fordulóját

Vasárnap rendezik Romániában az elnökválasztás első fordulóját: amennyiben a 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor november 16-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.

A második fordulóban az a jelölt kap ötéves elnöki mandátumot, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét. A novemberben megválasztott államfő leghamarabb december 21-én veheti át hivatalát, ugyanis ekkor jár le a tisztségben lévő Traian Basescu államfő második ötéves mandátuma.

Romániában az államfőt közvetlenül választják. A hatályos alkotmány tág mozgásteret biztosít az államfőnek abban, hogy kit bíz meg kormányalakítással. Az elnök vezeti a Legfelső Védelmi Tanácsot, ő nevezi ki - a miniszterelnök javaslata alapján - a kormány tagjait, illetve az ügyészeket és bírókat. Az államfőnek meghatározó szerepe van a román külpolitika irányításában, ő jogosult a nemzetközi szövetségekben képviselni a román államot.

A választói névjegyzékben 18 millió 300 ezer polgár szerepel. Számukra belföldön 18 500, külföldön pedig csaknem 300 szavazóhelyiséget rendeztek be. A belügyminisztérium útlevélosztálya szerint félmillió román szavazópolgárnak van állandó külföldi lakhelye, a külföldön tartózkodó román vendégmunkások számát azonban a hatóságok is ennek többszörösére, 2-3 millióra becsülik.

Magyarországon a román nagykövetségen, a Román Kulturális Intézetben, valamint Románia gyulai és szegedi főkonzulátusán voksolhatnak a román állampolgárok.

A kiegyensúlyozottnak ígérkező verseny és a külföldön élő választók hagyományosan alacsony részvétele közepette kizárható, hogy valamelyik jelölt már az első fordulóban összegyűjtse a megválasztásához szükséges több mint 9 millió szavazatot.

A közvélemény-kutatások szerint Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a voksok mintegy 40, és Klaus Johannis, a szavazatok mintegy 30 százalékával kerülhet a második fordulóba.

A romániai összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarságnak két jelöltje is van: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje az első, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje pedig a tízedik helyen szerepel a szavazólapon. A jelöltek sorrendjét sorshúzással döntötték el.

Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki nem abban a szavazóhelyiségben szavaz, amelynek választói névjegyzékében szerepel állandó lakhelye alapján, annak adatait pótlistára írják, és nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy másutt nem voksolt.

Szombaton reggel 7-től kampánycsend lép életbe. A voksolás vasárnap mindenütt helyi idő szerint 7 és 21 óra között zajlik. A romániai elnökválasztásokon hat közvélemény-kutató cég készít országos becslést a szavazófülkéből kilépők kikérdezése (exit poll) alapján. A becslést a vasárnap esti urnazáráskor, helyi idő szerint 21 órakor ismertetik.

Az első részeredményeket hétfő délelőtt teszi közzé a központi választási iroda.

Címlapról ajánljuk
Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A választások után Brüsszelben egyértelműen érzékelhető a nagyobb nyitottság Magyarország iránt, és a Blue Door Consulting alapítója szerint az ország üzleti megítélése a gazdaságban gyorsabban helyreállhat, mint a politikában. A külföldi partnerek ugyanakkor elsősorban olyan cégekkel keresik az együttműködést, amelyek nem kötődtek az Orbán-kormányokhoz. A magyar vállalatok hét év alatt kevesebb mint egymilliárd euró közvetlen uniós forrást nyertek el, és évente több mint 350 milliárd forintnyi lehetőséget hagynak kihasználatlanul. Ennek oka az információ- és kapacitáshiány mellett főként a szemlélet, hiszen sokan csak támogatási kasszát látnak az EU-ban, és túl későn kezdenek el foglalkozni vele. Mivel a 2028–2034-es uniós költségvetésben még nagyobb súlyt kap a versenyképesség és a nemzetközi konzorciumok építése, a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×