Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Peking: van esély egy kínai-japán csúcstalálkozóra

Van esélye egy kínai-japán csúcstalálkozónak az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) novemberi pekingi konferenciájának keretében - utalt rá a kínai külügyminiszter, akit az állami média idézett csütörtökön.

A világ második és harmadik legnagyobb gazdaságát vezető Hszi Csin-ping kínai elnök és Abe Sindzó japán kormányfő között a két ország közötti politikai feszültségek miatt még nem volt hivatalos találkozó hivatalba lépésük óta.

Vang Ji külügyminiszer a sokszor szóba hozott, de eddig mindannyiszor visszautasított találkozó lehetőségével kapcsolatban úgy fogalmazott, Kína - szerepéhez illően - minden vendége számára jó házigazda szeretne lenni. Mindazonáltal hozzáfűzte, a két ország kapcsolatát terhelő problémák és akadályok objektív, létező tények, amelyekről nem lehet nem tudomást venni. Kína reméli, hogy Japán hajlandó szembenézni ezekkel a problémákkal és őszinte szándékot mutat azok megoldására - tette hozzá Vang.

E problémák közül a legsúlyosabb egy kelet-kínai tengeri szigetcsoport feletti szuverenitás kérdésében kibontakozott vita. Peking és Tokió azt követően kezdett eltávolodni egymástól, hogy Japán 2012 őszén állami kézbe vette a Tiaojü/Szenkaku-szigetek nagyobb részét.

Ezután a kapcsolatok egyre fagyosabbá váltak, amiben része volt annak is, hogy a japán kormány egyes tagjai az elmúlt közel két évben a hősi halált halt japán katonák iránti tiszteletük jeléül több alkalommal is elmentek a Jaszukuni-szentélybe, a kormányfő pedig ajándékot adományozott az imahelynek, ahol a II. világháború japán főbűnöseinek is emléket állítottak.

Japán sajtóhírek szerint a kínai enyhülés mögött az áll, hogy Abe felajánlotta: elismeri a két ország közti szigetvita tényét. Tokió eddig ugyanis erre eddig nem volt hajlandó, mondván, a szigetek kétségkívül Japánhoz tartoznak.

Tavaly szeptemberben a szentpétervári G-20 csúcson Abe kezet fogott a kínai elnökkel, és azt követően mintegy öt percen át szót váltottak. A japán kormányfő ez alkalommal is kezdeményezte a kétoldalú kapcsolatok javítását. Hszi úgy vélte: a jó viszony helyreállításának feltétele, hogy a felek visszatérjenek a négy kínai-japán politikai dokumentumban foglaltakhoz.

Csütörtöki lapjelentések szerint Hszi Csin-ping Pekingben találkozott Fukuda Jaszuo volt japán kormányfővel. Fukuda júliusban már jelezte Hszinek, hogy Abe örömmel venné, ha a novemberi APEC-csúcs alkalmával sor kerülhetne kettejük megbeszélésére is. A kínai központi televízió szerint Hszi a legutóbbi alkalommal hangoztatta, országa a békés fejlődés útját kívánja folytatni és baráti viszonyt kíván fenntartani a szomszédjaival.

Címlapról ajánljuk
Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A választások után Brüsszelben egyértelműen érzékelhető a nagyobb nyitottság Magyarország iránt, és a Blue Door Consulting alapítója szerint az ország üzleti megítélése a gazdaságban gyorsabban helyreállhat, mint a politikában. A külföldi partnerek ugyanakkor elsősorban olyan cégekkel keresik az együttműködést, amelyek nem kötődtek az Orbán-kormányokhoz. A magyar vállalatok hét év alatt kevesebb mint egymilliárd euró közvetlen uniós forrást nyertek el, és évente több mint 350 milliárd forintnyi lehetőséget hagynak kihasználatlanul. Ennek oka az információ- és kapacitáshiány mellett főként a szemlélet, hiszen sokan csak támogatási kasszát látnak az EU-ban, és túl későn kezdenek el foglalkozni vele. Mivel a 2028–2034-es uniós költségvetésben még nagyobb súlyt kap a versenyképesség és a nemzetközi konzorciumok építése, a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×