Infostart.hu
eur:
367.49
usd:
334.96
bux:
143824.39
2026. november 18. szerda Jenő

Foreign Policy: ellentétes hatást vált ki a túlzottan erőteljes fellépés

A terrorista merényletekre adott túlzottan erőteljes állami válaszlépések megnövelik a terrortámadások valószínűségét - állapította meg friss elemzésében Stephen M. Walt, a Harvard Egyetem professzora.

A nemzetközi kapcsolatok ismert amerikai kutatója a Foreign Policy című külpolitikai folyóiratban elemezte az előző heti, egy halálos áldozatot követelő ottawai lövöldözés tanulságait (egy iszlám vallásra áttért férfi az ottawai háborús emlékműnél lövöldözött és agyonlőtt egy díszőrségben álló katonát).

Azt egyelőre nem tudni, hogy az észak-amerikai ország kormánya és társadalma hogyan fog reagálni az ámokfutásra, vajon eluralkodik a paranoia, és tovább erősödnek a "civilizációk összecsapásáról" szóló elméletek? - kérdezte a professzor, aki szerint be kellene végre látni, lehetetlen olyan óvintézkedéseket bevezetni, amelyek teljes bizonyossággal meggátolnak minden hasonló támadást. Ahogyan még a legszigorúbb tűzvédelmi előírásokkal sem lehet minden lakástüzet megakadályozni, úgy a legkörültekintőbb szabályokkal sem lehet elejét venni minden erőszakcselekménynek - fogalmazott.

Az alaphelyzetet tovább bonyolítja a nyugati országok által indított terrorizmus elleni háború, a katonai szerepvállalás egyebek mellett Irakban, Afganisztánban, Jemenben vagy Pakisztánban. Ahogy Glenn Greenwald amerikai újságíró fogalmaz: egyetlen ország, még Kanada sem gondolhatja azt, hogy minden következmény nélkül katonai erőt vethet be külföldön.

Walt professzor hangsúlyozza, hogy nem a terrortámadásokat kívánja legitimálni, csak rá akar mutatni, az ilyen akcióknak általában igenis vannak előzményeik, az intervencionista külpolitikának részben a magasabb terrorfenyegetettség az ára.
A tapasztalatok azt mutatják, egyetlen állam sem támadhat vagy szállhat meg egy másik államot úgy, hogy mindenki üdvözölje. Mindig lesznek olyanok, akiket ezzel magukra haragítanak, még akkor is, ha az érintett ország társadalmának csak egy kisebb szegmenséről van is szó. Közülük néhányan minden bizonnyal megpróbálnak bosszút állni. A legtöbben kudarcot vallanak, a hozzáértés, a szerencse hiánya vagy a titkosszolgálatok tevékenysége miatt. Néhányuknak azonban, ahogy az ottawai lövöldözés esetében is történt, időnként sikerül lesújtaniuk a beavatkozó államra annak saját területén.

Bár az ilyen merényletek okozta kár eltörpül számos más lehetséges kockázat mellett, sokan mégis a létező legnagyobb veszélyforrásként emlegetik a terrorizmust. Steven Blaney kanadai közbiztonsági miniszter néhány hónappal ezelőtt például azt mondta, a terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést Kanada nemzetbiztonságára. (A kanadai kormány kedden már be is nyújtotta egy új terrorellenes törvény tervezetét.) Ha ez valóban így lenne, a kanadaiak meglehetősen szerencsésnek mondhatnák magukat, ez azonban nem igaz, hiszen nem szabad elfeledkezni az olyan hétköznapibb veszélyforrásokról, mint a közúti balesetek, a természeti katasztrófák vagy az influenza.

Mi több, a Nyugat válaszlépései anyagilag és emberéletek tekintetében is jóval nagyobb áldozatokat követelnek, mint maguk a terrorakciók. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások következtében háromezer ember halt meg és nagyjából 60 milliárd dollár anyagi kár keletkezett, az Egyesült Államok által válaszul indított afganisztáni és iraki háború viszont amerikai részről több mint hatezer emberéletet követelt, és 3 ezer milliárd dollárba került.

Bár az ottawai merénylő "mindössze" egy emberrel végzett, minden terrorcselekmény felnagyítja a valós veszélyt, és a kormányok általában arra használják fel az ilyen támadásokat, hogy velük igazolják a szigorodó terrorellenes intézkedéseket. Ellentétben azonban a konvencionális háborúk alatt foganatosított biztonsági intézkedésekkel, ezek még évekkel a terrortámadások után is érvényben maradnak, ha közben nem is történt hasonló incidens.

"Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni. Kanadát soha nem lehet megfélemlíteni" - nyomatékosította Stephen Harper kanadai kormányfő a merénylet után. Hozzátette, hogy az incidens megerősíti az ország eltökéltségét és a biztonsági erők erőfeszítéseit, hogy mindent megtegyenek a terrorista fenyegetések megszüntetésére Kanada biztonsága érdekében.

A szerző szerint Harpernek kontextusba kellett volna helyeznie a történteket. Lehet azt mondani, hogy Kanadát nem lehet megfélemlíteni, de el kellene magyarázni, pontosan miért is nem. Az igazi ok ugyanis az, hogy a jelenlegi fenyegetés túlságosan csekély ahhoz, hogy megfélemlítsen egy olyan gazdag és hatalmas országot, mint Kanada. A lakosság túlnyomó többségére sem egy magányos fegyveres, sem pedig támadók egy csoportja nem jelentene veszélyt.

A professzor szerint a kanadai kormányfőnek inkább fel kellene tennie azt a kérdést, hogy okos ötlet volt-e csatlakozni az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni, Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióhoz. Kanada hozzájárulása a légi hadjárathoz jelképesnek mondható, semmiképpen sem az Ottawa által küldött hat vadászrepülőgép fogja eldönteni a helyzetet. Walt szerint mindegy, milyen szörnyűségeket követnek el az IÁ tagjai, a bombázás csak megerősíteni látszik a dzsihadisták által a nyugati elnyomásról festett képet. "Ha hosszú távon le akarjuk győzni a szélsőségeseket, akkor az általuk vallott eszméket kell hitelteleníteni, erre pedig alkalmatlanok az F-18-as harci gépek" - írta a szakértő.

A hasonló tragédiák keltette hazafias felhördülések közepette sajnos általában szem elől tévesztik az ésszerű megfontolásokat, és a túlzottan erőteljes fellépés csak megnöveli a jövőbeni terrortámadások valószínűségét - írta Stephen Walt professzor.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×