Infostart.hu
eur:
364.28
usd:
331.04
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Bratusek: nem magamat jelöltem az Európai Bizottságba

Nem magát jelölte az Európai Bizottságba, egy három nevet tartalmazó listát küldött az általa vezetett kormány Brüsszelbe, amelyről Jean-Claude Juncker, a testület elnöke választotta ki őt - jelentette ki meghallgatása legelején hétfőn a liberális Alenka Bratusek volt szlovén kormányfő, akit Juncker az energiaunióért felelős alelnöknek jelölt ki.

A politikust az elmúlt hetekben amiatt érte a legtöbb bírálat, hogy a választások elvesztése után, de még hivatalban lévő miniszterelnökként gyakorlatilag saját magát "buktatta felfelé" azáltal, hogy az általa vezetett kormány őt jelölte a brüsszeli testületbe.

Mint mondta: július vége volt a jelöltek megnevezésének határideje, így kormányának választania kellett aközött, hogy nem küld nevet Junckernek - ezzel potenciálisan azt kockáztatva, hogy nem tud felállni időben az új bizottság -, vagy több nevet küldenek, és Junckerre bízzák a döntést.

"Ezek a tények, és semmi más" - szögezte le Bratusek.

Egy képviselő kérdésére kifejtette, hogy Szlovénia nem várhatott szeptember végéig, hogy megnevezze jelöltjét, az új kormány pedig csak szeptember 18-án állt fel. Állítását némileg árnyalja, hogy Belgium is csak szeptemberben nevezte meg jelöltjét, ráadásul az a kormánykoalíció, amely hivatalosan még hivatalba sem lépett, csak tárgyal a koalíciókötésről.

Alenka Bratusek elismerte, hogy a szlovén korrupció-ellenes hatóság vizsgálatot indított a jelölés ügyében, de tagadta, hogy bármilyen formában késleltette volna az eljárás eredményének nyilvánosságra hozatalát.

"Jogász vagyok. Tisztelem a jogszabályokat. Sosem kerültem a törvény rossz oldalára" - hangsúlyozta Alenka Bratusek, közölve azt is: legfeljebb tilosban parkolásért vagy gyorshajtásért marasztalták el, az ügyben pedig minden törvényes kötelezettségének eleget tett.

A politikus arról beszélt, hogy a következő öt év az eddigi legnagyobb kihívásokat tartogatja, és ez az időszak abból a szempontból is kulcsfontosságú lesz, hogy sikerül-e helyreállítani az intézményekbe vetett bizalmat. Mint fogalmazott: számára egy megvalósult álom, hogy Szlovénia tíz éve csatlakozott az Európai Unióhoz.

"Ide tartozunk. Az Európai Unió a megoldás, és nem a probléma" - jelentette ki a szlovén politikus az Európai Parlament és a bizottság és az EP közötti majdani együttműködés hosszas méltatását követően.

A volt kormányfő közölte: miniszterelnöksége alatt teljesítette országa maradéktalanul az EU úgynevezett harmadik energiacsomagjának előírásait, valamint Szlovénia számára a legnehezebb időszakban, az ország legsúlyosabb gazdasági válságában vette át a kormányzást.

"Néha egy nő lágy érintésére van szükség, hogy lecsillapodjanak a dolgok" - vélekedett Alenka Bratusek.

A politikus szerint az energiauniónak minden esélye megvan arra, hogy a válságból kivezető út egyik építőköve lehessen. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy az energia terén jelentkező kihívásokat egyik ország sem tudja egyedül megoldani. Úgy vélte: három pillérre kell építeni az energiauniót; egyrészt a belső piac megerősítésére, a kínálat diverzifikációján keresztül az ellátás biztonságának erősítésére, másrészt a megújuló energiaforrások szerepének, valamint az ezekhez köthető kutatás-fejlesztés és figyelemfelhívó tájékoztatási kampányok erősítésére, harmadrészt pedig a fenntartható fejlődés, a zöld növekedés előmozdítására, és a klímaváltozás elleni fellépésre.

"Az importfüggőség önmagában is kockázatot jelent, de ha egyetlen beszállítóra támaszkodunk, akkor könnyen kicsúszhatnak a kezünkből a dolgok" - húzta alá a szlovén liberális politikus, emlékeztetve, hogy az EU 1 milliárd euró értékben importál energiát naponta, energiaellátásának 53 százalékát külföldről fedezi, ami a teljes export ötödének felel meg.

Több képviselő kérdezte Bratuseket arról, hogyan oszlik majd meg a munka az energia- és klímaügyekért felelős biztos és az energiaunióért felelős alelnök között. A munka- és felelősségmegosztás kérdése már több politikus vonatkozásában előkerült. Bratusek közölte: meggyőződése, hogy az új bizottság hatékonyabban fog működni, az alelnökök feladata a munka koordinációja. Emellett arról is beszélt, hogy a nagyratörő célok kitűzése és elérése fontosabb, mint az, hogy személy szerint ki hozza a döntést. Végső soron mi mindannyian, az Európai Bizottság testületileg felelős a döntésekért - szögezte le Alenka Bratusek.

A meghallgatáson a politikus viszonylag gyakran ismételte önmagát, és erre több alkalommal fel is hívta a figyelmet. Többször elmondta például, hogy a kibocsátási és energiahatékonysági célok terén az Európai Bizottság önmagában aligha tud bármit is elérni.

A szlovén politikusnak amiatt is többször magyarázkodnia kellett, hogy egy videofelvételen jól láthatóan az olasz munkásmozgalom himnuszát, a Banderia rossát, a Vörös zászlót énekli, különösen a refrént, hogy "Evviva il communismo e la libertá!" vagyis "Éljen a kommunizmus és a szabadság!". A liberális Bratusek szerint ez a dal Szlovéniában nem közvetlenül a kommunizmushoz, hanem az antifasiszta mozgalomhoz kapcsolódik.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×