A brit védelmi minisztérium szombat délután Londonban bejelentette, hogy az RAF ciprusi támaszpontjáról két Tornado GR4 típusú harci repülőgép szállt fel, lézervezérlésű bombákkal és rakétákkal felszerelve.

A tárca műveleti biztonsági okokra hivatkozva nem szolgált részletekkel a bevetésről, de a közleményben szerepel, hogy az RAF gépei az eddig is végzett felderítő tevékenység mellett már támadó feladatokra is használhatók, "ha megfelelő célpontokat sikerül azonosítani".

A brit parlament előző esti rendkívüli ülésén adta nagy többséggel hozzájárulását Nagy-Britannia bekapcsolódásához az Iszlám Állam ellen amerikai vezetéssel már folyó légi hadműveletekbe.

Az RAF hat Tornado repülőgépből álló kontingenst vezényelt Ciprusra.

A londoni alsóház, amely a parlamenti pártok ilyenkor esedékes éves kongresszusai miatt jelenleg szünetét tölti, a kormány kérésére tartott rendkívüli ülést pénteken, hogy megvitassa a brit légierő bekapcsolódását az Iszlám Állam elleni támadásokba.

Az alsóház péntek esti szavazásán 524 képviselő voksolt a brit részvétel mellett; 43-an elvetették a konzervatív-liberális kormánykoalíció indítványát. A kormányzati beterjesztést hivatalosan az ellenzéki Munkáspárt is támogatta, bár kéttucatnyi Labour-képviselő az indítvány ellen szavazott.

Nagy-Britannia nem egészen negyedszázadon belül - az 1991-es, illetve a 2003-as iraki invázió után - most harmadszor kapcsolódik be iraki hadműveletekbe nemzetközi koalíció tagjaként.

A koalícióban aktív szerepet vállalt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Franciaország, Dánia, Belgium, Ausztrália, illetve az arab országok közül Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Jordánia és Katar.

A brit légierő hadműveleti felhatalmazása ugyanakkor nem terjed ki az Iszlám Állam szíriai állásai elleni támadásokra; a brit kormány álláspontja szerint ha ez szükségessé válik, arról külön parlamenti szavazáson kell dönteni.

Michael Fallon brit védelmi miniszter a BBC-nek nyilatkozva nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a hadműveletek akár három évig is elhúzódnak.

David Cameron brit miniszterelnök a The Sun - a legnagyobb példányszámú brit tömeglap - szombati kiadásának ugyanakkor kijelentette: remélhetőleg ennél hamarabb sikerül eredményeket felmutatni.

Cameron előző nap, a brit bekapcsolódásról szóló kormányzati indítványt ismertető alsóházi felszólalásában mindazonáltal maga is arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a hadműveletek "nem is hónapokig, hanem évekig tartanak" majd, és Nagy-Britanniának fel kell készülnie egy ilyen hosszú távú kötelezettségvállalásra.

A Financial Times szombati szerkesztőségi írásában ugyanakkor élesen bírálta a brit részvétel korlátozott mivoltát. A londoni gazdasági-politikai napilap hangsúlyozza, hogy még Dánia is nagyobb kontingenssel - hét F-16-os harci repülőgéppel - vesz részt az Iszlám Állam elleni műveletekben.

A lap szerint emellett az is megköti a hadműveleti parancsnokok kezét, hogy a brit támadások nem terjednek ki Szíriára. London azt az üzenetet küldi szövetségeseinek, hogy csak óvatosan hajlandó bevetni erőit, ám ez "így nem mehet tovább", ha Nagy-Britannia globális szerepvállalásra törekszik - áll a Financial Times értékelésében.