Abdolreza Rahmáni Fazli iráni belügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy megerősítették az iraki határszakasz felügyeletét és a határátkelők védelmét, és kiterjesztették az ellenőrzéseket. A tárcavezető elmondta: az intézkedések célja annak megakadályozása, hogy a szomszédos országban dúló erőszak átterjedjen Irán területére. Vasárnap Jordánia is hasonló lépéseket tett biztonságának szavatolása céljából.

Az ILIÁ szunnita harcosai a június 9-én indított hadjáratuk során jelentős területeket foglaltak el Észak-Irakban, és céljuk a síiták uralta kormány megdöntése. Irán a síiták védelmezőjének tekinti magát, és korábban már leszögezte, hogy megvédi a vallási felekezet Irakban található szent helyeit.

A The Washington Post című amerikai napilap keddi értesülése szerint az ILIÁ feltételezett tagjai emberek tucatjaival végeztek több észak-iraki, síita türkmének lakta faluban. Egy helyi rendőrkapitány azt mondta, legalább 55-en estek a szélsőségesek áldozatául, sokan pedig eltűntek. A helybeliek "mészárlásnak" nevezték a történteket. Az erőszakcselekmények elől ezrek menekültek a közeli Kirkukba.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az Irán és Szaúd-Arábia közötti közvetlen párbeszédet sürgette az iraki konfliktus rendezése érdekében. A Rijád és Teherán közötti megértés hiánya nélkül aligha lehet megoldani az iraki válságot - nyilatkozott a német diplomácia vezetője a Bild című német napilap keddi számában.

Az utóbbi két ország között azonban feszült a viszony: Teherán a sokat bírált síita iraki kormányfő, Núri al-Máliki legfontosabb szövetségese, míg a szunnita rijádi vezetés Szíriában a felkelők anyagi támogatásával és felfegyverzésével közvetve háborút vív a Bassár el-Aszad elnököt támogató síita Irán ellen. A kőolajban gazdag arab-félszigeti királyságnak éppen ezért többen azt vetik a szemére, hogy az ILIÁ legfontosabb támogatói közé tartozik.