A megbeszélés célja, hogy "előkészítse (a június 26-27-én Brüsszelben esedékes) európai csúcstalálkozót, amelyen döntések fognak születni Európa jövőbeni irányairól és azokról a személyekről, akik vezetni fogják Európát" - mondta Laurent Fabius külügyminiszter a BFMTV francia hírtelevízióban. "Vannak javaslataink Európa irányváltására, azaz nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a gazdasági növekedésre, az energetikai átmenetre, valamint egyszerűsíteni a döntéshozatalt" - tette hozzá.

Az elnöki hivatal pénteken kiadott közleménye szerint az informális találkozóra a francia fővárosba érkezik Elio di Rupo belga, Bohuslav Sobotka cseh, Helle Thorning-Schmidt dán, Matteo Renzi olasz, Werner Faymann osztrák, Victor Ponta román és Robert Fico szlovák miniszterelnök. A megbeszélésen jelen lesz Sigmar Gabriel német alkancellár és gazdasági miniszter, valamint Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) eddigi elnöke, akit szerdán választott meg az EP szociáldemokrata képviselőcsoportja a frakció vezetőjének.

Manuel Valls francia kormányfő szerint "Francois Hollande, Matteo Renzi és Sigmar Gabriel lényegében ugyanazt mondja: Európának a növekedésre és a befektetésre kell koncentrálnia, azt követően pedig a fiatalok munkahelyteremtésére".

A 3 százalékos deficitszabály ugyanakkor nem kérdőjeleződhet meg a miniszterelnök szerint.

"Nem jelenthetjük ki, hogy lemondunk a deficit és az államadósság elleni küzdelemről. De ez azt jelenti, hogy a strukturális hiányokban különbséget kell tenni aközött, ami a költségvetésünk szervezeti rendjét, illetve a jövőnek szóló befektetéseket illeti" - fogalmazott Valls a France Inter közszolgálati rádióban. "Igen, több rugalmasság kell" - tette hozzá, jelezve, "nagyon jó dolognak" tartja, hogy Renzi és Gabriel már nyilvánosan is állást foglalt a kérdésben, és ezzel előmozdította a vitát.

Gabriel, aki a német szociáldemokrata párt (SPD) elnöke is, hétfőn az Airbus toulouse-i gyárában tett látogatásán azt mondta, hogy az európai parlamenti választások és az uniós tisztújítás után át kell gondolni az EU politikáját, és erősebben kell összpontosítani a beruházásokra. Szerinte a mélyreható átalakításokra vállalkozó tagállamoknak hosszabb időt kell biztosítani a hiánycél teljesítéséhez, be kell vezetni a "reformokért cserébe idő" elvét. "Egy ötlet lehet például, hogy a reformok költségeit nem számítják hozzá a deficithez" - mondta a német alkancellár.

Az uniós deficitszabályok lazításának gondolatát az SPD egyre gyakrabban veti fel, nevezetesen a stabilitási és növekedési paktum újraértelmezésével, ezt azonban az SPD-vel kormányzó német konzervatívok elutasítják.

Angela Merkel kancellár csütörtökön egyértelműen állást foglalt az uniós stabilitási és növekedési paktum körül kibontakozott német, illetve olasz-francia diskurzusban. Hangsúlyozta, hogy az egyezményt be kell tartani, nem pedig a megváltoztatásán gondolkodni. A kancellár ezzel gyakorlatilag elutasította a koalíciós partner szociáldemokraták felvetését, amely szerint lazítani kell azon a szabályon, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában számolt államháztartási hiány nem haladhatja meg a 3 százalékot.

A szociáldemokraták elképzelése szerint, amelyet a Le Monde című napilap szerint Matteo Renzi olasz miniszterelnök feltételül szabott a néppárti Jean-Claude Juncker támogatásához az Európai Bizottság elnöki tisztségére, a szerkezeti reformok, illetve a foglalkoztatás bővítését és a gazdasági növekedés beindítását célzó kiadásokat nem, vagy nem mind kellene figyelembe venni a deficit megállapításánál, vagyis nagyobb pénzügyi mozgásteret kell biztosítani a tagállami kormányoknak a reformokhoz és a gazdaságélénkítéséhez. A Le Monde szerint az eredetileg olasz kezdeményezést "diszkréten" támogatja Francois Hollande, aki "tojástáncot jár, mivel Franciaország nehezen tudja tartani a költségvetési célszámokat".