Infostart.hu
eur:
367.78
usd:
335.47
bux:
144040.24
2026. november 18. szerda Jenő

Ki lesz az Európai Bizottság új elnöke?

A brit miniszterelnök állítólag ír, lengyel vagy finn politikust látna szívesen az Európai Bizottság élén, az eddigi néppárti elnökjelölt luxemburgi Jean-Claude Juncker helyett. David Cameron elképzeléseiről több kormányfővel is egyeztetett.

Az Európai Parlamenti választások előtt hangoztatottnál jóval nehehezebb és hosszadalmasabb lehet az Európai Bizottság új elnökének megválasztási folyamata. Legalábbis ez derül ki az elmúlt napok nyilatkozataiból.

A brit kormányfő sajtóinformációk szerint a hétvégén hat ország vezetőjével, köztük Angela Merkel német kancellárral, a svéd kormányfővel és a magyar miniszterelnökkel is folytatott megbeszéléseket telefonon a jelölt személyéről.

David Cameron irodájának vezetője a bizottsági elnök jelöléséről később azt nyilatkozta, a brit "miniszterelnök egyetértett kollegáival abban, hogy a keddi találkozó csak kezdete a folyamatnak és több egyeztetésre lesz szükség az elkövetkező hónapokban".

A Financial Times szerint Cameron az uniós tagságról a szigetországban 2017-ben esedékes népszavazás előtt azt szeretné elérni, hogy egy "szimpatikusabb" elnöke legyen a bizottságnak, a néppárti frakció jelenlegi hivatalos bizottsági elnök aspiránsát, Jean-Claude Junckert viszont nem tartja annak, mivel a volt luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna volt vezetője a közös pénz köré épülő egységes Európáról vallott nézetei nem csengenek egybe a brit közvéleményével.

Állítólag Cameron párttársai előtt teljesen elfogadhatatlannak nevezte London számára Junckert. Bár Angeal Merkel korábban egyértelműen kiállt a luxemburgi politikus mellett, tegnapi sajtótájékoztatóján azonban a korábbinál árnyaltabb véleményt fogalmazott meg.

"Természetesen Jean-Claude Juncker mellett vagyunk a jelölési folyamatban, evvel kapcsolatban már korábban is többször elhangzott, hogy fontos, melyik pártcsalád lesz a legerősebb az új Európai Parlamentben. Ugyanakkor - más részről - tisztában kell lennünk azzal is, hogy egyetlen képviselőcsoport sem dönthet a Bizottság elnökének személyéről saját maga" - mondta a német kancellár, ami sokak szerint azt jelenti, hogy némileg változott a berlini álláspont is.

Angela Merkel arra utalt, hogy bár a Lisszaboni szerződés értelmében a bizottsági elnököt az a pártcsalád adja, amelyik a választáson a legtöbb képviselői helyet szerezte a parlamentben, a döntés továbbra is a tagországok vezetői, vagyis az Európai Tanács kezében van.

Lapinformációk szerint a brit miniszterelnök Enda Kenny ír, Donald Tusk lengyel, valamint Jyrki Katainen finn kormányfőt is szívesen látná az Európai Bizottság élén az eddig biztos befutónak látszott Jean-Calud Juncker helyett.

Hanganyag: Király István Dániel

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×