Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Zsidóölő nincs többé

Megváltoztatja négy évszázada viselt nevét egy Madridtól 260 kilométerre északra fekvő spanyol falu, Castrillo Matajudios, amelynek szavazásra jogosult 56 lakosa az európai parlamenti választásokkal egy napon szervezett voksoláson döntött arról, hogy megválik "zsidóölő" nevétől.

Lorenzo Rodriguez polgármester szerint a faluban 29-en szavaztak a névváltoztatás mellett, 19-en ellene.

Történelmi dokumentumok szerint a település eredeti neve Castrillo Motajudios, vagyis a zsidók dombja volt. A Motajudios 1627-ben változott Matajudiosra (jelentése: ölj zsidókat!), bő egy évszázaddal az 1492-ben kiadott Alhambra-ediktum után, amely elrendelte, hogy a zsidók térjenek át a katolikus hitre, vagy hagyják el az országot. Azok közül, akik maradtak, sokan az inkvizíció kezére kerültek és máglyán égtek el.

Noha kutatók szerint Castrillo Matajudios környékén valóban öltek meg zsidókat, a falu katolikus hitre áttért zsidó lakói voltak azok, akik ezt a nevet adták a településnek. Lorenzo Rodriguez szerint a vallásuktól való elfordulást akarták így megerősíteni, hogy meggyőzzék a spanyol koronát hűségükről. Mások viszont úgy vélik, egyszerű betűhibáról van szó, amely aztán fennmaradt.

Castrillo Matajudios több turistát szeretne vonzani, a falu pedig úgy gondolta, a település zsidó múltjának hangsúlyozása segíthet ebben. Néhányukat zavarta is a furcsa név. Ma már egy zsidó sem él a faluban, Rodriguez szerint azonban sok lakosnak zsidó gyökerei vannak és a település címerében a Dávid-csillag is szerepel.

A spanyol kormány idén bocsánatot kért a zsidóktól és állampolgárságot ajánlott azok leszármazottainak, akik évszázadokkal ezelőtt kénytelenek voltak elhagyni az ibériai országot.

A legtöbb szavazó, aki a névváltoztatásra voksolt, a Castrillo Motajudios nevet szeretné viszontlátni, végső döntés azonban csak júniusban várható.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×