Infostart.hu
eur:
367.05
usd:
334.47
bux:
144999.38
2026. november 18. szerda Jenő

EP-választás - Brüsszeli elemzők szerint nem lett sokkal tisztább a kép

Óvatosan fogalmaztak elemzők az európai parlamenti választás eredményének értelmezésével összefüggésben hétfő délután, az Európai Politikai Központ (EPC) nevű brüsszeli elemző központ által szervezett rendezvényen.

Janisz Emmanuilidisz, az EPC vezető elemzője úgy fogalmazott: nem lettünk sokkal okosabbak azt illetően, hogy ki lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A Lisszaboni Szerződés előírását, hogy figyelembe kell venni a választás eredményét, több módon lehet értelmezni, a pártok pedig úgy döntöttek, hogy úgy interpretálták, hogy jelölteket kell állítaniuk.

"Lehet, hogy sem Martin Schulz, sem Jean-Claude Juncker nem lesz az Európai Bizottság elnöke, és mindketten kapnak valamilyen más jó állást" - fogalmazott a politikai szakértő, hangsúlyozva ugyan, hogy mindez csak találgatás. Rámutatott, hogy a csúcsjelöltállítás egy kísérlet, és a kísérletek esetében sosem szabad rögtön elhamarkodott következtetéseket levonni az első próbálkozásból.

Hasonló óvatosságra intett Emmanuilidisz a részvételi arányok értelmezésével összefüggésben, és úgy vélte, hiba egyik vagy másik konkrét tényezőnek betudni, és trendfordulóról beszélni azzal kapcsolatban, hogy 30 év után először nem csökkent, hanem 0,1 százalékponttal emelkedett a részvétel uniós szinten. Véleménye az volt, hogy ennek okai a 28 tagállamban külön-külön keresendők, mert a trendek és a részvételi arányok is országonként nagyon eltérőek.

Emmanuilidisz a populista jobb- és baloldali pártokat csak "antipártoknak" nevezte, rámutatva, hogy ez nem egy egységes erő; egyesek az euró, mások a munkavállalás szabadsága, megint mások a szabadkereskedelem vagy a további integráció, esetleg a bevándorlás ellen emelnek szót. Előretörésüket a szakember egyértelműen a protestszavazatoknak tudta be, ám kitért arra is, hogy ezek a pártok rosszabbul szerepeltek, mint azt 2-3 hónapja gondolni lehetett. Uniós szinten, az EP-ben valószínűleg abban mutatkozik majd meg a hatásuk, hogy több kérdésben alakul ki "nagykoalíció" a többi politikai erő között.

A politikai elemző úgy vélte, hogy e pártok megerősödésének tagállami szinten sokkal nagyobb hatása lehet, a fősodorhoz tartozó pártok politikájára is hatással lehetnek, és tematizálhatják a közbeszédet. Nem hagyott kétséget afelől, hogy Franciaország helyzetét tartja a legaggasztóbbnak, ahol a szélsőjobboldali Nemzeti Front győzelmet aratott. Emmanuilidisz szerint Franciaország nem tölti be korábbi nagyhatalmi szerepét Európában, az elnök gyenge, és a kormányzat dolgát még jobban meg fogja nehezíteni az EP-választás kimenetele. Kitért a brit eredményekre is, ahol az Egyesült Királyság Függetlenség Pártja (UKIP) aratott sikert, ami az elemző szerint erősíteni fogja az EU-ellenességet az országban, és áttételesen az őszi, Skócia függetlenségéről tartott népszavazásra is hatással lehet, amennyiben a skótok úgy ítélik meg, hogy az Egyesült Királyság megállíthatatlanul sodródik kifelé az Európai Unióból, miközben ők inkább bent szeretnének maradni.

Fabian Zuleeg, az EPC vezetője a brit eredményekkel kapcsolatban egyértelműen azt állapította meg, hogy az a konzervatívok vereségeként értékelhető, mert ezáltal megnövekedett a nyomás a nagyobbik kormánypárton, hogy minél előbb tartsák meg az uniós tagságról vagy a kilépésről döntő népszavazást. Nagy-Britannia kilépésének, a "Brexitnek" az esélye most valamelyes növekedett - húzta alá a politikai elemző, aki a "brit járvány" továbbterjedésének veszélyére is figyelmeztetett.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×