Két éven belül ez lesz a második államfőválasztás az arab világ legnépesebb országában, az előzőt az iszlamista Mohamed Murszi nyerte meg, akit a hadsereg azonban tavaly július 3-án elmozdított tisztségéből. Nem egész egy évvel később a választási előrejelzések azt mutatják, hogy a fegyveres erők akkori főparancsnoka, az iszlamista rezsim megbuktatását levezénylő Abdel-Fattáh esz-Szíszi élvez nagyobb támogatottságot az államfői posztra pályázó két jelölt közül.

A köznyelvben csak tábornagyként emlegetett Szíszitől sokan az elmúlt három évre jellemző politikai és közbiztonsági káosz orvoslását remélik, míg ellenfele, a baloldali Hamdín Szabbáhi hívei éppen azt értékelik, hogy jelöltjük független a biztonsági erőktől.

Szíszi nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem jelentetett meg választási programot, és csak előre felvett interjúkban nyilatkozik a választások utáni terveiről, amelyekkel kapcsolatban nem bocsátkozik részletekbe. Ígérete szerint az életkörülmények javulása viszonylag hamar érezhető lesz, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindenkire kemény munka vár, és hogy egyes, komolyabb problémák megoldásánál számít a nép türelmére.

A tábornagy kijelentette, hogy hivatali ideje alatt "Muzulmán Testvériség nevű szervezet (Egyiptomban) nem fog létezni" és hadat üzent minden Egyiptomban tevékenykedő radikális szervezetnek.

Szabbáhi mögött főleg a fiatalok körében népszerű forradalmi mozgalmak és egyéb baloldali erők állnak. Az arab szocializmust meghirdető Gamal Abdel Nasszer néhai államfő ideológiai örököse tizenhétszer ült börtönben Szadat ás Mubarak exelnökök idején. Választási programjában a szegénység megszüntetését, a korrupció leküzdését és átfogó reformokat ígér az oktatás és az egészségügy terén.

Indulási szándékuk hivatalos bejegyzése előtt a jelölteknek 25 ezer támogató aláírását kellett összegyűjteniük legalább tizenöt tartományból. Szíszi közel 190 ezer, Szabbáhi nem egész 32 ezer aláírást nyújtott be a választási bizottságnak.

A május 26-27-én tartandó voksoláson a becslések szerinti 90 millió egyiptomi közül közel 54 millióan vehetnek részt, amely kétmillióval meghaladja a 2012-es elnökválasztás alatt szavazásra jogosultak számát.

Az Arab Ligán és az Afrikai Unión kívül egyebek mellett az Európai Unió is megfigyelőket küldött az észak-afriaki országba. Ez az első alkalom, hogy EU-s megfigyelők ügyelnek egy egyiptomi választás jogszerű lebonyolítására.

Eredetileg a Jimmy Carter volt amerikai elnök által alapított Carter Center emberi jogi szervezet is részt vett volna a misszióban, de egy múlt heti közlemény szerint csak egy korlátozott létszámú szakértői csoportot küldenek a régióba. A közleményben Carter aggodalmának adott hangot az Egyiptomban történő politikai átmenettel kapcsolatban, amely szerinte a demokrácia megvalósítása helyett épp az ellenkező irányba halad.

Az elnökválasztás eredménye június 5-én várható.