Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Megszüntették a rendkívüli állapotot Szerbiában

A szerb kormány pénteken megszüntette az árvizek miatti rendkívüli állapotot.

Ahogy megszűnt a közvetlen árvízveszély Szerbiában, és a víz elkezdett visszahúzódni, megkezdődött a kárfelmérés és a felelősök felkutatása.

A jelenlegi számítások szerint az árvíz okozta kár eléri az egymilliárd eurót - közölte Aleksandar Vucic miniszterelnök. Csaknem 32 ezer embert kellett kitelepíteni, több mint 1700 épület összeomlott, további kétezret pedig elöntött a víz. Az árvíz 39 települést és több mint egymillió embert érintett. A természeti katasztrófa következtében Szerbiában a legfrissebb adatok szerint 33 ember vesztette életét.

Kritikus hangú internetes oldalakon, illetve a közösségi portálokon már megkezdődött a felelősök keresése. Többen a kormányt, a városi vezetőket, illetve a hivatalos szerveket bírálják azért, hogy nem léptek időben, és nem figyelmeztettek az árvízveszélyre. A Pescanik.net című portál például a rendkívüli állapotról szóló törvényre hivatkozik, amelyben az olvasható: a kormánynak rendkívüli állapotot kell hirdetnie amint kiderül, hogy valamilyen természeti vagy más típusú csapás fenyeget az ország legalább két városában. Csak kivételes esetekben, amikor nem lehetett előre látni a szerencsétlenség bekövetkezését - például meteor-becsapódás esetében -, fogadható el az esemény bekövetkezte után a rendkívüli állapot kihirdetése. A cikk írója szerint a folyók szintnövekedésének mérése semmiképpen sem tartozik az utóbbi kategóriába.

Predrag Maric, a szerbiai belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel foglalkozó osztályának vezetője pénteken a Politika című szerb napilapban reagált a hatóságokat ért bírálatokra. Mint mondta, a Belgrádtól 30 kilométerre délnyugatra fekvő Obrenovac lakosságát már az esőzések második napján, vagyis a múlt szerdán a médián keresztül figyelmeztették arra, hogy árvíz várható, és ki kell majd őket telepíteni. Hozzátette: a település katasztrófavédelmi erőivel is tudatták, hogy készüljenek menekítésre. A helyiek közül viszont sokan nem akarták elhagyni otthonaikat. Amikor viszont a hatalmas árhullám elérte a települést, mindenki azt akarta, hogy mentsék ki.

Maric szerint 48 órával az első figyelmeztetést követően a gátak elkezdtek szivárogni, a katasztrófavédelem pedig megkezdte a gyerekek, várandós nők, betegek, idősek és az alacsonyabban fekvő házak lakóinak kimenekítését.

"Az emeletes házak lakóit arra figyelmeztették, hogy egyedül ne hagyják el otthonaikat, várják meg a segítséget, mert a földszintes házakban élők élveznek elsőbbséget. Senki sem bolond, hogy azt mondja az embereknek: + maradjatok otthon, találjátok fel magatokat+" - fogalmazott Maric a Politikában.

Obrenovacot szinte teljesen elárasztotta a víz, több ezer embert kellett kimenteni, a településen legalább 14-en estek az árvíz halálos áldozatául. Miroslav Cuckovic, a város polgármestere ugyanakkor nem érzi magát felelősnek a történtekért, a B92 televíziónak úgy nyilatkozott: senki nem figyelmeztetett arra, hogy ekkora árhullám közeledik. Amikor szembesültek azzal, hogy nem tudják kellően megerősíteni a gátakat, inkább arra fordították a figyelmet, hogy az embereket figyelmeztessék - mondta. Valóban arra kértük őket, hogy maradjanak otthon, mert ha akkor elindultak volna, akkor a víz az úton éri őket - tette hozzá. Cuckovic egyben visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint Obrenovacot "feláldozták" azért, hogy Belgrádot megmentsék az áradástól.

Egyes helyeken, ahol visszahúzódott a víz, még fertőtlenítenek, máshol az emberek már visszatérhettek otthonaikba.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×