A Csehországnak kijáró 21 EP-képviselői mandátumért 38 párt és mozgalom mintegy 850 jelöltje versenyez, egy képviselői helyért így átlagosan 40 aspiráns szállt ringbe.

A választás a csehországi hagyományoknak megfelelően ismét kétnapos. A választási helyiségek pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig lesznek nyitva.

Helyi megfigyelők arra számítanak, hogy a választási részvétel, akár a korábbi két esetben, ismét 30 százalék körül alakul majd.

A csehországi eredményt a többi EU-tagállamban lezajlott EP-választások végéig, vagyis vasárnap este 11-ig nem hozzák nyilvánosságra. Az eredmény idő előtti kiszivárogtatását a cseh statisztikai hivatal azzal akarja megakadályozni, hogy a korábbiaktól eltérően a voksolás befejezése után szombaton csak a regionális eredményeket dolgozzák fel, míg az országos eredményt csak vasárnap este. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos országos végeredmény kihirdetése vasárnap késő este előtt semmiképpen sem várható. A részvételről is csak vasárnap közölnek hivatalos adatokat.

Biztosra vehető, hogy az előző EP-választáson győztes, ma ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) nem tudja megőrizni kilenc mandátumát, mert a párt népszerűsége mélyponton van. Az ODS kampányának fő témája az euró elutasítása volt. Ez ellentétes a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elképzeléseivel. A CSSD hét mandátumának megőrzése ugyancsak nehéznek látszik. Az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) négy mandátumának megőrzése viszont reálisnak tűnik. Két EP-képviselője van még a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppártnak (KDU-CSL), de ezt megvédeni nem lesz könnyű.

Felmérések szerint az EP-választást a kormánykoalíciós Igen (ANO) mozgalom nyeri, valószínűleg 6-7 mandátummal. A második helyen a CSSD végezhet 4-5 mandátummal, míg a kommunisták megőrizhetik négy képviselői helyüket. Az ellenzéki TOP 09 pártnak 3-4 mandátumra van esélye. A felmérések mandátumszerzési esélyt adtak még a kereszténydemokratáknak, a polgári demokratáknak és a Virradat (Úsvit) mozgalomnak is.

A kampány nem volt izgalmas, ugyanakkor valamelyest meglepő, hogy a belpolitikai témák mellett nagy súlyt kaptak az uniós, európai kérdések is. A pártok szinte egybehangzóan az európai pénzek jobb felhasználását, a bürokrácia felszámolását, az élelmiszerek minőségének javítását ígérték. A többség bírálta a túl szigorú európai szabályozásokat, és szabályozni kívánta a bevándorlást az EU-n kívüli országokból. Sok szó esett a nemzeti érdekekről és a munkahelyteremtésről is.

A sajtó szerint a kormánykoalíciós pártok számára a választás egyfajta teszt is lesz, mennyire elégedettek a választók a kormány eddigi politikájával.