A múlt vasárnapi első fordulóban a baloldal és azon belül is a szocialisták olyannyira leszerepeltek (38 százalékkal), hogy elkerülhetetlenné vált Francois Hollande szocialista államfő számára a kormányátalakítás. Ennek mértéke a második forduló eredményeitől és a biztosnak látszó baloldali vereség mértékétől függ, ahogy az is, hogy a köztársasági elnök meneszti-e Jean-Marc Ayrault miniszterelnököt, akinek - hozzá hasonlóan - 20-25 százalék között mozog a tetszési mutatója.

A helyhatósági választásokon csaknem 45 millió francia és Franciaországban élő európai uniós állampolgár 36 700 ezer önkormányzat tagjait választja meg a következő hat évre. Második fordulót azonban a települések csak mintegy hatodában, összesen 6455 helységben (ezek közül 1777 város) tartanak, mert több mint 30 ezer helyen, azaz a választókörzetek 82 százalékában már az első fordulóban megválasztották abszolút többséggel a polgármestereket. A második fordulóba minden olyan jelölt bejutott, aki a szavazatok legalább 10 százalékát begyűjtötte. Ezért 986 választókerületben három, 207 helyen négy, 16 településen pedig öt jelölt indul.

Az időeltolódás miatt a szavazás Franciaország tengerentúli területein és megyéiben már szombaton megkezdődött.

A felmérések szerint az első fordulóban elsősorban a kormánypárti választók maradtak távol, akik a megszorítások helyett valódi baloldali fordulatot remélnek az államfőtől. Erre azonban a kormányátalakítással sem lesz sok esély, miután Hollande április végén kívánja ismertetni a részleteit az úgynevezett felelősségi paktumnak, amely a vállalati adóterhekre 30 milliárd eurós (9,2 ezer milliárd forintos) csökkentést és ezzel párhuzamosan 50 milliárd eurós (15,5 ezer milliárd forintos) állami megtakarítást irányoz elő a beruházások ösztönzésének és a foglalkoztatás javításának reményében. A kormánypárt - tábora mozgósítása érdekében - a két forduló között azt is jelezte: az alacsonyabb jövedelműeknek adócsökkentést fog bejelenteni.

Az biztosnak látszik, hogy a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) visszaszerzi annak a csaknem száz városnak az irányítását, amelyet hat évvel ezelőtt elvesztett. Azóta a baloldal 54,5 százalékát irányította annak az összesen 1100 francia városnak, amelyek lakosságszáma meghaladja a kilencezret. A legalább 100 ezer lakosú 42 nagyváros közül pedig 29 volt eddig baloldali és 13 jobboldali vezetésű. Közülük már az első fordulóban újraválasztották abszolút többséggel Bordeaux és Toulon UMP-s polgármesterét Alain Juppé volt külügyminisztert, illetve Hubert Falcót.

Jean-Francois Copé, az UMP főtitkára szerint "a feltételek adottak (a jobboldalnak) egy nagy győzelemhez a második fordulóban".

A baloldal célja - amely az első forduló előtt még legalább tíz nagyvárost szeretett volna elhódítani a jobboldaltól -, már csak annyi, hogy a fő bástyáit megtartsa. Erre még lehet esélye Strasbourgban, Lyonban és Toulouse-ban. A főváros pedig szinte biztosan szocialista vezetésű marad.

A szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) a 36 ezer településből 596 helyen indított jelöltet. A 26 ezer lakosú Hénin-Beaumont-ban már az első fordulóban elnyerte a polgármesteri posztot, 315 helyen bejutott a második fordulóba, és több mint 24 helyen az élen végzett, így közel húsz év után ismét lesznek szélsőjobboldali polgármesterek Franciaországban. Legutóbb 1995-ben szerepelt jól az FN a helyhatósági választásokon, de akkor még csak 116 helyen jutott be a második fordulóba, és végül három dél-franciaországi városnak adhatott polgármestert.

A szavazóhelyiségek többségét 6 órakor zárják, de a nagyvárosokban este 8 óráig járulhatnak a választók az urnákhoz.