Az újság azt írta, hogy Clinton 1999 júliusában az úgynevezett Délkelet-európai Stabilitási Paktum szarajevói csúcstalálkozóján kijelentette, 12 millió dollárral segíti majd a szerbiai ellenzéki mozgalmat. Ezt az összeget a Milosevic elleni kampányt folytató pártoknak, nem kormányzati szerveknek, szakszervezeteknek, független médiumoknak és egyetemista egyesületnek szánták annak érdekében, hogy egységesítsék az ellenzéket, és megdöntsék az akkori jugoszláv elnök hatalmát.

A Vecernje Novosti szerint egy másik dokumentum - a Szerbia körüli gyűrű című - azokat a rádióadókat ismerteti, amelyeket a Szerbiával szomszédos országokban helyezett el, illetve vett át az Egyesült Államok azért, hogy a szerb állami média üzeneteinek hatását csökkentse, illetve más nézőpontot közvetítsen az akkoriban nehéz helyzetben lévő szerb lakosság számára.

Az iratokból kiderült: az amerikai diplomaták mindent megtettek annak érdekében is, hogy az országgal szembeni szankciókat szigorítsák, illetve a szerb gazdaságot teljesen kimerítsék.

A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének akkori 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A 78 napig tartó hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében. A bombázás azonban nem tudta megdönteni Milosevic hatalmát, erre csak az ellenzéki tüntetések után, 2000. október 5-én került sor.

A most ismertetett dokumentumokat egyébként az Egyesült Államok nemzeti archívuma és a Little Rock-i elnöki könyvtár hozta nyilvánosságra egy 1978-ban elfogadott törvény értelmében, amely szerint 12 évvel az elnök leköszönése után elérhetővé válnak a bizalmas fehér házi iratok. Az 1993-2001-es időszakot, Clinton elnökségének idejét érintő dokumentumokat a közelmúltban kezdték közzétenni. Ronald Reagan és George Bush után Bill Clinton a harmadik elnök, akinek dokumentumait nyilvánosságra hozták.