Infostart.hu
eur:
367.49
usd:
334.96
bux:
143824.39
2026. november 18. szerda Jenő

Nem adja a banktitkait Ausztria és Luxemburg

Ausztria és Luxemburg ellenállása miatt továbbra sincs teljes körű egyetértés az unión belül abban, hogy a tagországok automatikusan mindenre kiterjedő tájékoztatást kötelesek-e adni egymásnak a bankjaikban más uniós polgárok által tartott értékpapírokról és az azok után realizált jövedelemről.

A kérdés szorosan összefügg azzal, hogy lesz-e ilyen megállapodás az unió és öt EU-n kívüli európai ország - Svájc, Liechtenstein, Andorra, Monaco és San Marino - között.

A jelenlegi szabályok szerint az EU-országok - nem személyekre történő lebontásban, hanem a végösszeg tekintetében - tájékoztatni kötelesek egymást arról, hogy más tagországbeli betétesek mekkora kamatjövedelemre tesznek szert bankjaikban. Az ebből levont forrásadónak az érintett ország számára történő átutalásával e téren az adóelkerülést is minimalizálni lehet. Arra azonban már nincs szabály, hogy ugyanezt érvényesítsék más pénzügyi termékek, például befektetési papírok után szerzett jövedelmek vonatkozásában is.

Az Európai Bizottság 2008 óta ösztökéli a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket az adóelkerülés kivédése érdekében. Tavaly Ausztria és Luxemburg feladta korábbi ellenállását és beleegyezett abba, hogy az EU tárgyalásokat kezdjen az említett öt unión kívüli európai országgal a megtakarításokból származó jövedelmekre vonatkozó automatikus információcseréről.

A kamatjövedelemből levont forrásadónak a betétes országába történő átutalása anonim módon történik. Luxemburg és Ausztria jelezte, hogy 2015-től hajlandó lesz áttérni a forrásadó kivetéséről és átutalásáról az uniós partnerekkel való automatikus információcserére.

Az uniós országok pénzügyminisztereinek tavaly decemberi tanácskozásán azonban világossá vált, hogy ez a két ország továbbra sem járul hozzá az adóügyi átláthatóság növelését célzó új uniós jogszabály elfogadásához. Szerintük előbb az EU-n kívüli ötökkel - de legfőképpen Svájccal és Liechtensteinnel - kell megállapodásra jutnia az uniónak.

Ausztria és Luxemburg ellenállását az a megfontolás táplálja, hogy ha adóztatási szempontok miatt bevezetik az automatikus adatcserét, de elérhető közelségben maradnak olyan országok, ahol a befektetőknek ezzel nem kell számolniuk, akkor a pénzüket át fogják irányítani ezekbe a - banktitkot továbbra is erősen őrző - országokba.

Algirdas Semeta adóügyi EU-biztos a decemberi pénzügyminiszteri tanácskozás nyomán csalódottságának adott hangot az osztrák és a luxemburgi álláspont hajlíthatatlansága miatt. Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter azonban igyekezett enyhíteni a nézetkülönbségek drámaiságának képzetét. Arról beszélt, hogy már vannak bátorító fejlemények a tárgyalásokon, de még nem sikerült "eljutni a fényhez az alagút végén".

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×