A parlamenti képviselő magyarázata szerint a tiltakozás állandó résztvevői közül is sokan hazamentek, hogy otthon készülődjenek a karácsonyi ünnepekre.

A pravoszláv karácsonyt a Julián-naptár szerint, azaz január 7-8-án ünneplik, a szenteste január 6-ra esik.

Az ellenzék egyik vezetője, Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnöke közben elismerte, hogy most "nem a legjobb időszakát éli" a tüntetéssorozat, mivel az ünnepek kezdetével sokan elutaznak a fővárosból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy maga a demonstráció folytatódásának ténye, illetve az egyes vezetők otthonai előtt tartott kisebb tüntetések egyre inkább bosszantják a hatalom képviselőit, ezért szorgalmazta ezek szünet nélküli folytatását.

Helyi jelentések szerint a nagygyűlés elhalasztása ellenére csoportokban tartanak a demonstrálók a Majdanra, azaz a kijevi Függetlenség terére, ahol délelőtt már mintegy kétezren voltak. Sok a turista is, akik a barikádokkal és sátrakkal teli főteret fotózzák.

A legutóbbi, hatodik nagygyűlést december 29-én tartották, amely a "terrorral szembeni szolidaritás" elnevezést kapta. Elsősorban az EU-párti demonstrációk résztvevőivel szemben alkalmazott erőszak ellen tiltakoztak, s az akció apropóját az adta, hogy néhány nappal korábban támadók brutálisan összeverték Tetyjana Csornovol újságírónőt, ellenzéki aktivistát. Becslések szerint több tízezren vettek részt a december 29-i megmozduláson.

A "népi nagygyűlés" egyébként a keleti szlávok államalapítás előtti hagyománya volt a középkor elején. Ez a demokrácia egy formája volt, amelyen szociális státusuktól függetlenül egyenrangúan vettek részt a közös ügyek megvitatásában a különböző hercegségek, törzsek, családok férfi vezetői.