"Az előző évtized során fejlődött a hadsereg részlegei által beszerzett ember nélküli rendszerek minősége és jellege, és képességeik a hadviselési műveletek integrált részévé váltak. Az ember nélküli rendszerek méretükben, fejlettségükben és költségeiket tekintve már felveszik a versenyt a hagyományos, ember által működtetett rendszerekkel" - olvasható a 168 oldalas jelentésben.

A december utolsó napjaiban - különösebb hírverés nélkül - kiadott Unmanned Systems Integrated Roadmap, azaz Ember nélküli rendszerek egységesített menetrendje című dokumentum célja, hogy "technológiai vízióval" lássa el a Pentagont a következő 25 évre.

Habár a pilóta nélküli repülőgépek jelenleg is fontos - és gyakran bírált - szerepet játszanak a terrorizmus elleni háborúban Afganisztán és Pakisztán területén, a jövőben a jelentés szerint a robotok jóval kiterjedtebb használata várható földön, vízen és a levegőben egyaránt.

A dokumentum három olyan erőt sorol fel, amely ez irányba tereli az amerikai hadi fejlesztéseket: egyrészt a délnyugat-ázsiai hadszíntéren már beváltak az ember nélküli eszközök; másrészt a hadsereg költségvetésének csökkentése egyre hatékonyabb rendszereket követel meg; harmadrészt pedig az amerikai erők csendes-óceáni térségbe való átcsoportosítása új, az eddigieknél összetettebb műveleti környezetben bevethető eszközöket tesz szükségessé.

Az amerikai szárazföldi hadsereg és a tengerészgyalogság már évek óta használ robotokat robbanószerkezetek hatástalanítására, és a védelmi minisztérium olyan gépek kifejlesztésén dolgozik, amelyek képesek a katonák felszerelésének szállítására a meredek és sziklás afgán hegyvidéken is.

A haditengerészet olyan robot-tengeralattjárókat szeretne, amelyek elláthatnák az amerikai kikötők védelmét, képesek lennének megfigyelni ellenséges kikötőket, valamint olyan mélységeket tudnának feltérképezni, ahova emberek nem juthatnak el. A légierőnek pedig olyan drónokra lesz szüksége, amelyek nemcsak az ellenséges légvédelmi állásokkal nem rendelkező afganisztáni és pakisztáni hegyekben, hanem fejlettebb haderők által védett helyeken is képesek szolgálatot teljesíteni.

A legfőbb cél a jelentés szerint a katonai robotok "kitartásának, védelmének és állóképességének javítása", ami egyúttal "csökkenti a hadviselő (katonák) fizikai és kognitív terhelését, miközben növeli harci képességeiket".

Az egyik legnagyobb mérnöki kihívást azon adatáramlás védelme jelenti, amelyeken keresztül a drónokat és robotokat a távolból irányítják. Az adatfolyam megfelelő titkosítása alapvető feltétele ezen eszközök biztonságos bevetésének.

Ugyanakkor mindez nem a hadsereg teljes robotizálását jelenti, hanem egy olyan modern erő kialakítását, amelyben a robotok és az emberek egy csapatként dolgoznának együtt - áll a jelentésben.

A jövőben a robotoknak elsősorban a piszkos, veszélyes, unalmas és nehéz feladatok elvégzésére kell alkalmassá válniuk - mondta a jelentéssel kapcsolatban Michael Toscano, az ember nélküli rendszerekkel foglalkozó arlingtoni AUVSI szervezet vezérigazgatója a The Christian Science Monitor című amerikai lapnak. Szerinte a jövőben várhatóan minden téren nőni fog az emberek, illetve a mesterséges intelligencia és a robotika közötti interakció mértéke.