"Ez nem a politikai visszatérésem. Azon a napon, amikor majd újra megszólalok, Franciaország franciáihoz fogok beszélni" - mondta Sarkozy, aki választási veresége óta először jelent meg pártja székházában.

Ugyanakkor jelezte: vállalja a felelősséget azért, mert az alkotmánybíróság nem hagyta jóvá a 2012-es elnökválasztási kampány végelszámolását, s így a csőd közeli helyzetbe jutott legnagyobb ellenzéki párt nem kaphatja meg a több mint 10 millió eurós (3 milliárd forintos) állami visszatérítést.

A volt államfő, aki a csütörtöki döntés után azért mondott le alkotmánybírósági tagságáról, hogy visszanyerje szólásszabadságát, a székház előtt összegyűlt tömegnek több olyan kétértelmű megjegyezést is tett politikai jövőjére vonatkozólag, amelyből az elemzők arra következtetnek, hogy nem az a kérdés, hogy visszatér-e a politikai életbe, hanem az, hogy mikor. A leginkább egy kampánygyűlésre emlékeztető pártrendezvényen Sarkozy gyakorlatilag a párt megmentője szerepében tűnt fel.

Az elvileg zártkörű tanácskozásról, amelyen a párt valamennyi vezető politikusa megjelent, beleértve a Sarkozy volt pártelnöki helyére és 2017-es jobboldali elnökjelöltségre pályázó rivális Francois Fillon volt kormányfőt és Alain Juppé volt külügyminisztert is, a résztvevők által mobiltelefonokkal készült felvételek és Twitter-bejegyzések alapján minden kiszivárgott. Eszerint a párt anyagi helyzetéről kevés szó esett, a volt államfő inkább a jobboldali ellenzéket mozgósító beszédet tartott arról, hogy Franciaországban nem kizárólag gazdasági, pénzügyi és politikai válság van, hanem a politikai gondolatok és ötletek területén van válság. Önkritikaként elmondta, hogy elnöksége idején nem foglalkozott eleget az ország versenyképességével, majd hozzátette: annak ellenére, hogy nem baloldali politikus, nem csak jobboldalinak tartja magát.

A francia hírtelevíziók kommentátorai szerint Sarkozy megjelenésével megakadályozta, hogy a kampány túlköltekezésben a párt az ő személyes felelősségét megvizsgálhassa. A volt köztársasági elnök ugyanakkor maga is részt vesz az UMP megmentésére irányuló kezdeményezésekben: hétfőn Jean-Francois Copéval, a párt főtitkárával együtt kereste fel az UMP-nek hitelező bankokat az adósságok átütemezése érdekében. Működési költségeihez az UMP ugyanis 2012 júliusában közel 55 millió eurós (16,1 milliárd forintos) hitelt vett fel négy banktól. Sarkozy kampányelszámolásának elutasításával az UMP adóssága közel 46 millió euróra (13,5 milliárd forint) emelkedett. Az UMP pénteken meghirdetett nemzeti adományozó akciója nyomán eddig 2,3 millió euró (677 millió forint) állampolgári felajánlás érkezett a párt megmentésére.