Infostart.hu
eur:
365.72
usd:
317.08
bux:
148605.58
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna

Évi 92 milliárd fontba kerülhet a brit uniós tagság feladása

A legnagyobb brit vállalatok vezetőinek figyelmeztetése szerint évente akár 92 milliárd font (32 ezer milliárd forint) kárt is okozhat a brit gazdaságnak Nagy-Britannia esetleges kilépése az Európai Unióból.

A The Independent című vezető liberális brit napilapban közölt nyílt levelet mások mellett Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke, Sir Nigel Sheinwald, a Shell igazgatótanácsi tagja, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete, Sir Andrew Cahn, a Nomura globális pénzügyi szolgáltató csoport európai alelnöke és Nicolas Petrovic, a Eurostar szuperexpresszeket üzemeltető cég vezérigazgatója is aláírta.

A vállalati vezetők szerint "elsöprő erejű" gazdasági érvek szólnak Nagy-Britannia EU-tagságának fenntartása mellett.

Az egységes európai piac ma a világ legnagyobb piaca, félmilliárd fogyasztóval és tízezer milliárd font (13 ezer milliárd dollár) összesített GDP-értékkel. A brit gazdaság számára a tagság - a különböző becslések szélsőértékei alapján - évente 31 milliárd és 92 milliárd font közötti többletbevételt jelent; ez háztartásonként 1200-3500 font (415 ezer-1,2 millió forint) közötti éves jövedelmi plusznak felel meg - írták a nyílt levél szerzői.

Az aláírók szerint ezt az egységes piacot nem otthagyni, hanem erősíteni és mélyíteni kell; ki kell terjeszteni például a digitális, az energiaipari, a szállítási és a távközlési ágazatokra is. A brit üzleti vezetők becslése szerint ez további 110 milliárd fonttal gyarapítaná a brit hazai összterméket.

A nyílt levelet aláíró brit üzleti vezetők szerint Nagy-Britannia EU-tagságának előnyei toronymagasan meghaladják a tagsággal járó költségeket, és aki mást állít, az a politikát helyezi a gazdasági érdekek elé.

A brit EU-tagsággal kapcsolatos belpolitikai vita újult erővel lángolt fel azután, hogy a május elején megtartott részleges angliai és walesi helyhatósági választásokon korábbi eredményeihez képest átütő sikert ért el a legnagyobb brit EU-ellenes politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), amelynek elsődleges célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból.

David Cameron miniszterelnök januárban bejelentette, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében - várhatóan 2017-ben - népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról vagy Nagy-Britannia kilépéséről, ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a 2015-ös választásokat.

Az alsóház tory frakciójának EU-szkeptikus jobbszárnya azonban egyre nagyobb nyomást fejt ki a kormányra annak érdekében, hogy törvény rögzítse a referendum kiírásának kötelmét a következő kormány számára, arra az esetre is, ha 2015-ben a konzervatívok kikerülnének a hatalomból.

Címlapról ajánljuk

„Ez nem testesíti meg a magyar nemzet egységét, ez szégyen” – vélemény a köztársasági elnöknek jelölt Baka Andrásról

A Tisza Párt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte a Sólyom László elmozdításával megüresedett köztársasági elnöki posztra. Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén a jelölt személye is téma volt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
MBH: lassult a termőföldek drágulása

MBH: lassult a termőföldek drágulása

3,3 százalékkal emelkedtek a termőföldárak Magyarországon 2025-ben, így a hazai termőföldpiac tavaly is megőrizte stabilitását. A szántók hektáronkénti átlagára országosan csaknem 2,5 millió forintra nőtt, a legdrágább régió ebben a művelési ágban továbbra is az Észak-Alföld, míg megyei bontásban Hajdú-Bihar őrzi vezető pozícióját – derült ki az MBH Jelzálogbank legfrissebb Termőföldindex elemzéséből, amely szerint a vízellátottság és az időjárási kockázatok egyre fontosabb szerepet játszhatnak a termőföldek értékének alakulásában, különösen hosszabb időtávon vizsgálva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×