Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
317.18
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya

Az új amerikai külügyminiszter letette a hivatali esküt

John Kerry új amerikai külügyminiszter, volt massachusettsi szenátor pénteken letette a hivatali esküt.

Kerry az Egyesült Államok 68. külügyminisztereként a nap folyamán korábban leköszönt Hillary Clintont váltja az amerikai diplomáciai tárca élén.

Az új miniszter a kongresszus épületében Elena Kagan, a legfelsőbb bíróság tagja előtt tette le a hivatali fogadalmat.

"Hétfőn reggel kilenckor jelenkezem a munkahelyemen, hogy elvégezzem a magam részét" - jelentette ki Kerry, aki ugyanakkor nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy mely válsággócot kívánja elsőként felkeresni.

Több médiaforrás azonban tudni véli, hogy első útja a Közel-Keletre - Izraelbe és Egyiptomba - vezet majd, és hogy a közel-keleti békefolyamat felélesztése mellett Európa is előkelő helyen szerepel a naptárában.

A The Boston Globe című lap pénteken, Kerryre hivatkozva arról számolt be, hogy Barack Obama amerikai elnök már azelőtt felajánlotta neki a külügyminiszteri posztot, hogy Susan Rice ENSZ-nagykövet visszalépett a potenciális jelöltek közül.

"(Obama) valójában már egy héttel azelőtt felhívott, hogy Susan kilépett az ügyből" - nyilatkozott a bostoni lapnak a massachusettsi szenátor.

"Felhívott és azt mondta, hogy 'te vagy a választottam, azt akarom, hogy ezt te csináld'. Megkért arra, hogy erről ne beszéljek. Így tettem, ültem ezen (az információn)" - mondta Kerry.

Rice, aki a 2008-as elnökválasztási küzdelemben Obama vezető tanácsadója volt, december 13-án jelentette be, hogy visszalép a jelöltségtől, mivel a bengázi amerikai nagykövetség ellen 2012. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás után tett nyilatkozatai miatt republikánus bírálatok kereszttüzébe került. Hivatalos jelölése esetén ez bizonytalanná tette volna szenátusi megerősítését.

A médiában eddig uralkodó vélemény szerint Obama első számú jelöltje Susan Rice volt a külügyminiszteri posztra, a pénteken leköszönt külügyminiszter, Hillary Clinton viszont inkább Kerryt szerette volna utódjául. A The Boston Globe által közölteket pénteken hivatalos források sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánták.

A vietnami veterán Kerryt, aki 1985 óta megszakítás nélkül volt Massachusetts szenátora, és 2004-ben a Demokrata Párt színeiben megpróbálkozott az elnökválasztással is, a szenátus 94:3 arányban alkalmasnak találta a külügyminiszteri posztra.

A demokratáknak Kerry kinevezésével kapcsolatban megkönnyebbülést jelent, hogy Scott Brown volt republikánus szenátor pénteken bejelentette: nem kíván harcba szállni a leendő külügyminiszter megüresedő felsőházi székéért.

Brown volt az, aki 2010-ben előrehozott választáson nyerte el a 2009-ben elhunyt Edward Kennedy massachusettsi szenátor mandátumát. A republikánus politikus 2012-ben, amikor egy teljes, hatéves szenátusi ciklusért szállt harcba, vereséget szenvedett a demokrata Elizabeth Warrentől.

A demokrata stratégák attól tartottak, hogy ha Kerry - aki ugyancsak Massachusetts államot képviseli a szenátusban - megkapja külügyminiszterséget, akkor Brown jó eséllyel pályázhatja meg a helyét a törvényhozásban, mert az előző kampány csak novemberben zárult le, és republikánus politikus neve még mindig ismerősen cseng a választóknak.

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×