Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
328.86
bux:
146863.16
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó

Tutu tiltakozik az EU Nobel-békedíja miatt

Bírálta az Európai Unió Nobel-békedíjjal történt idei kitüntetését Desmond Tutu, visszavonult dél-afrikai érsek, 1984-es Nobel-békedíjas.

Levélben szólította fel a Nobel-alapítványt Tutu és vele együtt további két korábbi Nobel-békedíjas, az északír Mairead Maguire és az argentin Adolfo Pérez Esquivel, hogy ne adja át az Európai Uniónak december 10-én a díjjal járó nyolcmillió koronát (mintegy 260 millió forint). Meglátásuk szerint egyértelmű, hogy az EU nem számít békeharcosnak abban a tekintetben, ahogy azt Alfred Nobel végrendeletében megfogalmazta.

"Az EU nem a Nobel által elképzelt, katonai erő nélküli világbéke megvalósítására törekszik. Az EU és tagállamai a kollektív biztonságot sokkal inkább a katonai nyomásra és háborúk megvívására alapozzák, semmint egy alternatív megközelítés igényére" - írják pénteken nyilvánosságra hozott levelükben.

A Nobel-bizottság mindenekelőtt azzal indokolta októberi döntését, hogy az EU hat évtizeden át képes volt megőrizni a békét Európában.

Geir Lundestad, a békedíjról döntő norvég Nobel-bizottság titkára a bírálatra válaszolva elismerte, hogy a múltban is kaptak hasonló kritikát:

"Ezek a bírálatok sohasem kívánatosak, de a bizottság többször is megvitatta a kérdést és arra jutott, hogy (az idei kitüntetés) valóban megfelel Nobel akaratának".

Az EU brüsszeli központja nem reagált a levélre, amelyet a három kezdeményező mellett aláírt a díjat 1910-ben kiérdemelt genfi Nemzetközi Békeiroda, és számos közéleti személyiség, jogász, békeaktivista.

Tutu a dél-afrikai apartheid elleni küzdelméért, Maguire az észak-írországi válság békés rendezéséért folytatott harcáért, Esquivel pedig a dél-amerikai emberi jogok tiszteletben tartása végett tett erőfeszítéseiért kapta meg annak idején a Nobel-békedíjat.

Címlapról ajánljuk

Ratifikálja a kormány az Isztambuli Egyezményt, változik a szívhangrendelet – bejelentések sora Magyar Pétertől

„Történelmi lépések a magyar nők védelmében; szigorítjuk a büntetőjogszabályokat, fellépünk a kapcsolati erőszak minden formája ellen, megváltoztatjuk a szívhangrendeletet, fellépünk a menstruációs szegénység ellen, eltöröljük az esemény utáni tabletta vénykötelességét, megerōsítjük a várandós nők támogatását. Kezdeményezzük az Isztambuli Egyezmény ratifikálását” – bejelentések tömege Magyar Pétertől a Facebookon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Hogy kell vagyonadót fizetni a festmények után? A kérdés átírhatja a műtárgypiacot

Hogy kell vagyonadót fizetni a festmények után? A kérdés átírhatja a műtárgypiacot

A magyar műtárgypiac 2026 őszén egyszerre mutat élénkülést és óvatosságot. A nagyobb galériák és aukciósházak kínálatában továbbra is erős a klasszikus modern magyar festészet jelenléte, miközben a kortárs alkotások iránti érdeklődés is fokozatosan bővül. A piac szereplői szerint az év vége különösen fontos időszak lehet: a jelentősebb aukciók várhatóan ismét irányt mutatnak majd az árak és a gyűjtői hangulat alakulásában. A Portfolio Kelen Anna művészettörténészt és Törő István, a Virág Judit Galéria alapító-társtulajdonosát kérdezte a részletekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×