A klímacsúcson, akárcsak egy évvel ezelőtt, Durbenben, idén Dohában sem túl ígéretesek az előjelek. A résztvevő mintegy kétszáz állam képviselőinek ugyanis jelentős klímavédelmi célokról kellene megállapodniuk - úgy, mint például a kiotói egyezmény meghosszabbításáról -, ám tartani lehet attól, hogy ezúttal sem sikerül áttörést elérni, hiszen ehhez a nagy ipari országok hozzájárulására is szükség lenne.

Márpedig a feltörekvő országok véleménye az, hogy a klímaváltozásért leginkább felelős, az elmúlt évtizedekben több káros anyagot kibocsátó fejlett ipari államoknak nagyobb terhet kellene vállalniuk.

Így gondolja ezt a klímakutató, Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-Európai Egyetem professzora is, aki az InfoRádiónak azt mondta: máshogy kell kezelni Indiát és az Egyesült Államokat. A fejlődő országokban még a kibocsátás növekedésére kell számítani - tette hozzá.

Az érdekellentétek miatt a tavalyi konferencia csupán félsikerrel zárult. Megállapodás született ugyan az eredetileg 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakának folytatásáról, de a tartalmi kérdések kidolgozását elhalasztották.

Fontos és sürgető tehát a dohai megegyezés, hiszen a klímaváltozás, és annak következménye, a szélsőséges időjárás nem kíméli a világot, így Magyarországot sem. Idén februárban a hideg- majd augusztusban a melegrekord dőlt meg, és a nyári szárazság a mezőgazdaságot is jelentősen sújtotta.