Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.47
bux:
144814.19
2026. november 18. szerda Jenő

A bankunióról is egyeztetett Győri Enikő Párizsban

Magyarország és Franciaország nagyon sok olyan pontot tud azonosítani az aktuális uniós kérdésekben, amelyekben nagyon jól együtt tud dolgozni - mondta Győri Enikő kétnapos párizsi munkalátogatása végén szerdán az MTI-nek.

A külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára egyebek mellett a többéves költségvetési keret, a hosszú távú gazdaságpolitikai koordináció kérdéseiről és a bankunió tervéről egyeztetett Philippe Leglise-Costával, a francia köztársasági elnök európai uniós ügyekért felelős tanácsadójával és Simon Sutourral, a szenátus EU-ügyi bizottságának elnökével.

Az Európai Tanács két hét múlva esedékes ülésén a tagállamok a francia kezdeményezésre júniusban elhatározott növekedési paktum megvalósításának előkészületeit vitatják meg az Európai Bizottság ideiglenes jelentése alapján. A magyar és a francia álláspont abban teljesen megegyezik, hogy a fiskális konszolidáció mellett növekedésre és munkahelyteremtésre is szükség van. A kitűzött közös célok elérésében azonban - mint Győri Enikő fogalmazott - kellene hagyni mozgásteret a tagállamoknak. Magyarország elkötelezett a fiskális konszolidáció mellett, csökkenti az államadósságot és a deficitet, de hogy ezt milyen eszközökkel éri el, abban szeretne maga dönteni. "A magyar valóságra a legjobb megoldásokat mi tudjuk kitalálni" - hangsúlyozta az államtitkár.

Győri Enikő rámutatott, hogy Franciaország is hasonló problémákkal küzd: csökkentenie kell a deficitet és a nagyon magas (11 százalékos) munkanélküliséget, s Párizs ezért szorgalmazta, hogy az uniós politika a növekedésre is helyezzen hangsúlyt. "A magyar kormány már két éve ezt csinálja: az adópolitikájával és a strukturális reformokkal próbálja a növekedés útjából az akadályt elhárítani" - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Az Európai Bizottság azon javaslatát illetően - amelyet szintén októberben vitatnak meg a tagállamok -, hogy az Európai Központi Bankot (EKB) bankfelügyeleti hatáskörrel ruházzák fel az euróövezetben, az államtitkár azt kérte francia partnereitől, hogy Magyarország kerülhessen valós döntési helyzetbe. "A magyar kormány akkor tud majd felelősségteljes döntést hozni, ha nincs hátránya abból, hogy (az övezeten) kívül marad, mert nem sérül az egységes piac és a verseny. Az esetleges csatlakozást pedig akkor tudja fontolóra venni, hogy ha a belépéssel a jogok és a kötelességek egyensúlyban vannak". Franciaország - mint az államtitkár rámutatott - elfogadja, hogy a nem eurózónához tartozó uniós tagországok problémáit is figyelembe kell venni.

Magyarország és Franciaország egyetért abban, hogy jó lenne, ha a novemberi uniós csúcstalálkozón megszületne a megállapodás a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretről - fejtette ki Győri Enikő. Szerinte a kiszámíthatóság miatt is szükség lenne erre, hogy a tagállamoknak legyen legalább egy évük felkészülni új belső szabályokkal és az intézményrendszer átalakításával arra, hogy a kohéziós pénzek pályázói és a gazdák ne érezzenek döccenőket a kifizetések terén.

Győri Enikő megerősítette francia partnereinek azt a magyar álláspontot, miszerint a kohéziós EU-pénzek terén elfogadhatatlan lenne egy 30 százalékos forrásvesztés, mert az ellentmondana a kohéziós politika azon logikájának, hogy azokat kell segíteni, akik még nem eléggé fejlettek.

"Abban teljes az egyetértés, hogy az agrárpolitikára az Európai Bizottság által előirányzott javaslat a minimum. Sem Magyarország, sem Franciaország - az agrártermelésre két nagyon odafigyelő országként - nem szeretne kevesebb agrárpénzekkel gazdálkodni ... Ehhez pedig továbbra is szükség van megfelelően erős és pénzügyi eszközökkel ellátott közös agrárpolitikára" - hangsúlyozta az államtitkár.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×