Infostart.hu
eur:
364.38
usd:
326.38
bux:
144586.39
2026. november 11. szerda Márton

Bugár Béla: a szlovák-magyar kapcsolatok legnagyobb problémája a kisebbségi kérdés

Bugár Béla, a szlovákiai kormánykoalíciós Híd párt elnöke úgy véli: Pozsony és Budapest kapcsolatainak legnagyobb problémája az, hogy a felek teljesen eltérően látják a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését.

"A Magyar Köztársaságnak teljesen más elképzelései vannak a kisebbségi jogokról, mint a Szlovák Köztársaságnak. A feszültség néha ebből is adódik. Látni kell azt is, hogy Magyarországnak nagy gazdasági problémái vannak, és néhány esetben talán gyakrabban használja az ilyen témákat, mint szükséges lenne" - jelentette ki Bugár a TASR közszolgálati szlovák hírügynökség által vasárnap nyilvánosságra hozott interjúban.

A politikus szerint a kapcsolatokban vannak olyan, a nyilvánosság számára nagyon érzékenyen kérdések, amelyek mesterségesen lettek kialakítva. Bugár ilyennek tartja a határon túli magyarok választójogát. Emlékeztetett egy közelmúltban készült felmérésre, amely azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak Magyarország polgárai a határon túli magyarok választójogához. "A politikai pártok többsége elutasítja ezt. A Fidesz választóinak 60 százaléka elutasítja a választójog megadásának lehetőségét azoknak, akik nem élnek Magyarországon. Ez teljesen normális" - szögezte le a Híd elnöke.

Ugyanakkor úgy véli, nem volt szerencsés az a szlovák javaslat, amelynek célja a kettős állampolgárság kérdésének a megoldása lenne. "Ez olyan, mint amikor azt mondom, hogy soha nem veszek fel kék inget, Ön pedig épp egy kék inget küld nekem" - magyarázta Bugár.

A kettős állampolgárság kérdésének a magyar-szlovák szerződés alapján való rendezéséről januárban Pozsonyban állapodott meg a két ország miniszterelnöke, Orbán Viktor és Iveta Radicová. A szlovák fél februárban adta át saját javaslatait Budapestnek, de az a dokumentumot tárgyalási alapnak sem tartja elfogadhatónak.

Bugár megjegyezte: ha a magyar fél lehetőséget kap valaminek az elutasítására, akkor azt megteszik. "Talán megfelel nekik, hogy a kettős állampolgárság ügyében nincs problémájuk egyik szomszédos országgal sem, csupán Szlovákiával" - mondta. Hozzátette azonban, hogy ez egy nemzetközi ügy, így a megoldás szerinte a tárgyalás.

A fennálló problémák ellenére Bugár úgy látja, hogy ma a szlovák-magyar kapcsolatok jobbak, mint a múltban voltak. Jónak tartja, hogy Budapest néhány nem éppen szerencsés lépésére a szlovák kormány nem reagált hisztérikusan.

"Ha ki kell mondanunk, hogy valami nem tetszik nekünk, akkor tudunk olyan utat választani, amely megfelel a diplomáciai szokásoknak" - fejtette ki a Híd elnöke. A Robert Fico vezette volt balközép kormány lépését a kettős állampolgárság ügyében hisztérikusnak minősítette. "Gyorsan lépni akartak, hogy megmutassák Magyarországnak. De mit mutattak meg nekik? Semmit, csupán saját polgárainkat fosztjuk meg állampolgárságuktól" - vélekedett Bugár.

Hozzátette: pártja jelenleg nem dolgozik egy olyan saját tervezeten, amely megoldhatná a kettős állampolgárság kérdését. "Mi ezt megpróbáltuk. Teljesen felesleges valami újat kitalálni, hiszen egyébként sincs túl sok lehetőség" - húzta alá. Szerinte az lenne a legjobb, ha az állampolgársági törvényt megszüntetnék.

A kormánykoalíciós partnerei viszonyulásáról a kisebbségi kérdéshez elmondta: nem könnyű a helyzet. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) sem más, mint a múltban, s nem változott meg egyik napról a másikra. "Ami azonban a kommunikációt és a nyitottságot illeti, sokkal jobb a helyzet, mint a múltban. Ez azt jelenti, hogy tudunk olyan témákról is beszélni, amelyeket a múltban tabuként kezeltek" - mutatott rá Bugár. Leszögezte: a kormánykoalíciónak kompromisszumos megoldást kell találni, mert aztán semmi nem megy át a parlamentben.

Ami a Híd magyar-szlovák párt és a Fidesz viszonyát illeti, Bugár kifejtette, hogy nincs köztük kommunikáció. "Az együttműködést elutasították, ezért jelenleg ez tárgytalan" - állapította meg. Ezzel összefüggésben megemlítette Romániát, ahol szerinte a Fidesz lassan már nem kommunikál a kormánypárttal (Romániai Magyar Demokrata Szövetség), ám azokat a romániai magyarokat, akik nincsenek a parlamentben, támogatja.

"Pénzügyileg is és másképp is. Jobban tetszik nekik az a párt, amely akaratuk szerint cselekszik. Átéltem ezt, amikor a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke voltam, és el kellett utasítanom olyan dolgokat, amelyek nem voltak eurokonformok, illetve amelyekkel nem értettünk egyet" - szögezte le a Híd elnöke.

Címlapról ajánljuk
Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Az új kormány első átfogó gazdaságpolitikai dokumentumai, a középtávú program és a 2027-es költségvetési törvénytervezet üdítően átláthatók, és komoly szakmai munkáról tanúskodnak. A tervezet a 2026-ra várt 7,5 százalékos hiányt egy év alatt 4,9 százalékra csökkentené, ami érdemi kiigazítás, és összhangban van azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Ugyanakkor a 2027 utáni pálya nem elég ambiciózus, hiszen a 3 százalékos határértéket már 2029-re el kellene érni. Kifogásolható az is, hogy a büdzsé különadókkal tömi be a réseket, és több, gazdaságilag káros Orbán-kori intézkedést is továbbvisz. Ezzel lényegében az új kormány utólag legitimálja a régi rendszer megoldásait, és fékezi azt a növekedést, amely a versenygazdaság felé fordulással elérhető lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×