Infostart.hu
eur:
372.6
usd:
339.74
bux:
139866.1
2026. november 20. péntek Jolán

Brutális mennyiségű cézium szabadult ki a fukusimai atomerőműből

A márciusi japán atombaleset óta a környezetbe került radioaktív cézium-137 mennyisége 168-szorosa annak, mint amennyi a hirosimai atomtámadás idején egyszerre kiszabadult - írja egy japán lap.

A Tokio Simbun a kormány hivatalos adataira hivatkozva azt írja, hogy a március 11-i földrengésben és szökőárban megsérült fukusimai atomerőműből eddig 15 ezer terabecquerel sugárzó cézium-137 szabadult ki a környezetbe.

Az 1945 augusztusában történt hirosimai atomrobbantáskor "csak" 89 terabecquerel harmincéves felezési idejű cézium-137 került a légkörbe. A lap hangsúlyozza, hogy a fukusimai baleset óta "elméletileg" 168,5-szer több cézium-137 szabadult ki, mint az atombomba felrobbanásakor. Hirosimában azonban 140 ezer ember halt meg rögtön hőtől, a robbanás erejétől, illetve utána hónapokon át a sugárzás következtében. A fukusimai atombalesetnek nem voltak halálos áldozatai.

A kormány a fukusimai sugárzással kapcsolatos számításokat egy parlamenti bizottság kérésére végezte el. A kabinet mindazonáltal hangsúlyozta, hogy nem ésszerű egy atomerőmű-baleset által előidézett sugárszennyeződést egy emberölésre tervezett atombombáéval összehasonlítani.

Az 1986. évi csernobili atomerőmű-baleset során 900-szor több cézium-137 izotóp került a környezetbe, mint a hirosimai atombomba ledobásakor a francia Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) becslései szerint.

A fukusimai válság kezdetén - amely a csernobili óta a legsúlyosabb atomerőmű-baleset - a japán hatóságok 20 kilométeres tilalmi övezetet jelöltek ki az egyes számú fukusimai erőmű körül. Több mint 85 ezren élnek közel féléve átmeneti szállásokon vagy előre gyártott elemekből készült házakban, anélkül, hogy bizonyosak lehetnének abban, hogy valaha is visszatérhetnek az otthonukba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

A GLP-1-gyógyszerek abbahagyása után nagyjából kétszer olyan gyakran regisztráltak nem halálos infarktust, nem halálos stroke-ot vagy bármilyen okból bekövetkező halált, mint a kezelés alatt – a három kimenetelt együtt vizsgálva. Erre jutott egy több mint 80 ezer, 2-es típusú cukorbeteg olaszországi adatait elemző nemzetközi kutatás. A halálozásban több mint négyszeres különbséget mértek, de a szerzők szerint ezt önmagában a gyógyszerelhagyás valószínűleg nem magyarázza: az abbahagyás a betegek romló egészségi állapotát is jelezheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×