Herman Van Rompuy, az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke a találkozó befejezése után bejelentette, hogy a 17 érintett EU-tagország és az uniós intézmények vezetői jóváhagyták az erre vonatkozó nyilatkozatot.

Görögországnak új, 109 milliárd eurós refinanszírozási csomagot állítanak össze, amiből 37 milliárdot a magánszektornak kell finanszírozni. A programban az Európai Unió intézményei mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is rész vesz.

A vezetők abban is megállapodtak, hogy a jövőbeni hitelek maximum futamidejét a jelenlegi 7,5-ről legalább 15 évre tolnák ki, de szükség esetén 30 évre is kiterjeszthető. A finanszírozás pedig szintén a korábbinál alacsonyabb, 3,5 százalékos kamaton történik majd. Az új intézkedéscsomag kiegészíti azt a három évre szóló, már futó hitelezési programot, amelynek keretében az EU, az euróövezet tagországai és az IMF összesen 110 milliárd euróval segítik Görögországot.

Az állam- és kormányfők a zárónyilatkozatban azt is megerősítették, hogy továbbra is mindent megtesznek a pénzügyi stabilitás megőrzéséért az euróövezetban és annak országaiban. Megállapították, hogy a fellendülés folytatódik az övezetben, és a közös pénz továbbra is szilárd gazdasági alapokon áll.

Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök az ülés után hangoztatták annak fontosságát, hogy Görögország tartsa magát pénzügyi konszolidációs programjához.

Részt vett a közös sajtótájékoztatón Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök is, aki erre ismét ígéretet tett, és üdvözölte, hogy a jóváhagyott program fenntarthatóvá teszi országa adósságteljesítési képességét.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is kiemelte, hogy a Görögország számára kidolgozott program egyszeri és kivételes, nem vonatkozik más országokra és jövőbeni problémákra.

Jean-Claude Trichet elmondta, hogy a görög bankszektorban 20 milliárd eurós nagyságrendű tőkeemelés várható, illetve további 35 milliárd eurót különítenek el, ami szükség esetén bármikor folyósítható lesz. Azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy a történések értelmezhetőek részleges görög államcsődként, vagy sem.

Az állam- és kormányfők a zárónyilatkozatban azt is megerősítették, hogy továbbra is mindent megtesznek a pénzügyi stabilitás megőrzéséért az euróövezetban és annak országaiban. Megállapították, hogy a fellendülés folytatódik az övezetben, és a közös pénz továbbra is szilárd gazdasági alapokon áll.

Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök az ülés után hangoztatták annak fontosságát, hogy Görögország tartsa magát pénzügyi konszolidációs programjához.

Részt vett a közös sajtótájékoztatón Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök is, aki erre ismét ígéretet tett, és üdvözölte, hogy a jóváhagyott program fenntarthatóvá teszi országa adósságteljesítési képességét.

A csúcsértekezlet utáni sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy úgy fogalmazott: a most született döntések növelik a görög államadósság fenntarthatóságát, csökkentik az adósságválság kiterjedésének veszélyét más országokra, és javítják a válságkezelés lehetőségeit az eurózónában.

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy hazája és Németország még a nyáron új javaslatokat nyújt be az euróövezeti pénzügyi stabilitás növelésére és a tagországok közötti együttműködés fokozására.