Hajnali értesülések szerint a 17 németországi atomerőmű többsége 2021 végéig beszünteti működését. Három erőművet azonban véglegesen csak 2022-ben zárnak be, felkészülve arra az esetre, ha probléma adódna a biztonságos energiaellátással, illetve a beígért energiapolitikai fordulat végrehajtásával.

Az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív-liberális koalíció hosszú vita után állapodott meg ebben, módosítva azt a hónapokkal ezelőtt hozott döntését, amellyel az ország 17 atomerőművének működési idejét még átlagosan 12 évvel meghosszabbította.

A fukusimai atomkatasztrófa és az atomenergia alkalmazása elleni, hatalmas németországi tüntetések nyomán azonban ez az álláspont tarthatatlanná vált. Merkel kancellár gyökeres energiapolitikai fordulatot ígért, és elrendelte a hét legidősebb atomerőmű átmeneti, három hónapra szóló bezárását.

A hírek szerint a hajnalban létrejött egyezményt csak erős fenntartásokkal támogatta a két legerősebb ellenzéki párt, a szociáldemokrata párt és a Zöldek pártja, amelyek vezetőit a konszenzusra törekvő Angela Merkel késő estére ugyancsak a kancellári hivatalba hívta. Mindkét párt úgy foglalt állást, hogy még sok kérdést tisztázni kell.

Külön érdekesség, hogy az atomerőművek bezárására vonatkozó 2022-es időpontot tíz évvel ezelőtt még az akkori, Gerhard Schröder volt kancellár vezette szociáldemokrata-zöld kormány határozta el, a Merkel-kabinet azonban tavaly késő ősszel azt hatályon kívül helyezte.

A beígért energiapolitikai fordulat - az atomenergia alkalmazásáról való lemondás, illetve a megújuló energiaforrásokra való mielőbbi áttérés - előkészítése érdekében a kancellár a közelmúltban egy volt politikusokból, tudósokból, valamint egyházi személyiségekből álló bizottságot hatalmazott fel a kérdés tanulmányozására.

Az egykori kancellár, Helmut Kohl volt környezetvédelmi minisztere, Klaus Töpfer által vezetett bizottság - amely azonnal a Bölcsek Tanácsa elnevezést kapta - vasárnap reggel előzetesen kiszivárgott jelentésében azt indítványozta, hogy Németország 10 év múlva, azaz 2021-ig zárja be erőműveit. A vasárnap éjszakai kormányhatározat azt bizonyítja, hogy a Merkel vezette koalíció a bizottság javaslatát nagyrészt magáévá tette.

Források szerint a kormánykoalíció pártjai megállapodtak abban is, hogy a működésében felfüggesztett hét atomerőművet - valamint az azóta bezárt, schleswig-holsteini Krümmel atomerőművét - nem indítják újra. Ugyanakkor a megállapodás tartalmazza azt, hogy bizonyos kapacitásig közülük legkevesebb egy erőmű átmeneti időre üzembe helyezhető akkor, ha a biztonságos áramellátás miatt erre szükség lenne. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó erőművet - úgymond - készenléti állapotban tartják.

Korábban felmerült az is, hogy az energetikai konszernekkel való együttműködés reményében a kormány hatályon kívül helyezi a szóban forgó konszernekre kirótt, az előzetes számítások szerint az államkasszát évente mintegy 2,3 milliárd euróval növelő, úgynevezett fűtőelem-adót, ez azonban végül nem történt meg.

Noha a Merkel vezette koalíció által elhatározott energiapolitikai fordulat végrehajtását illetően még sok a bizonytalan elem, megfigyelők szerint a kancellár és kormánya számára nem volt más alternatíva. A koalíciós pártok támogatottsága nem utolsósorban az ellentmondásos atompolitika miatt - rohamosan csökkent, a konzervatívok és a liberálisok sorra veszítették el a tartományi választásokat, miközben eddig még nem tapasztalt gyorsasággal törtek előre az atomerőművek ellen legkövetkezetesebben harcoló Zöldek.

Értesülések szerint a koalíciós tanács a nap folyamán tájékoztatni kívánja a kormánypárti, illetve az ellenzéki parlamenti frakciókat. Ugyancsak hétfőre várható, hogy az említett Bölcsek Tanácsa hivatalosan is előterjeszti javaslatait.