Az elmúlt egy évet értékelő elnöki beszámolójában Kovács hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarság sorsa nem javítható a hatalommal való parolázással, behódolással, ehelyett - kényszerből - a radikális politizálás útját kell választania. Kiemelte: "a kárpátaljai magyarságnak megmaradása érdekében muszáj autonómiára törekednie, létre kell hoznia a Tisza-melléki járást, az önálló magyar tankerületet", mert csak így akadályozható meg a magyar közösség felmorzsolódása és az, hogy a magyarok lakta területek az ukrán pártok vadászterületévé váljanak. A KMKSZ-nek biztos pontnak kell lennie a korrumpálódott, egyre inkább "elmocsarasodó" ukrán társadalomban - fogalmazott.

Az anyaország szerepéről szólva Kovács kifejtette: reménykeltő a Magyarországon egy éve bekövetkezett gyökeres fordulat, ám további változásokra van szükség. Mint hangoztatta, a magyar kormánynak a nemzetpolitikát illetően szakítania kell az eddigi balliberális gyakorlattal. Úgy vélte, a hatékony támogatás érdekében Magyarországnak szükség esetén konfliktusokat is kell vállalnia a határon túli nemzetrészek érdekében.

Az ukrán belpolitikai helyzetről szólva elmondta: Ukrajnában "oligarchátus" van hatalmon, s eddig Viktor Janukovics államfőnek sem sikerült stabilizálnia a helyzetet. Szerinte kétséges, hogy az elnök működőképessé tudja tenni Ukrajnát. Ennek kapcsán úgy vélte, a kudarcokért az oligarchák a kisebbségeket próbálják majd bűnbaknak megtenni. Ennek előszele lehet az a minden korábbinál nagyobb léptékű és durvább hangnemű magyarellenes gyűlöletkampány, amely az utóbbi hónapokban folyik történelmi események kapcsán Kárpátalján és Ukrajnában.

A közgyűlésen elmondott beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a magyar történelem az újrakezdések sorozata, s kilencven, húsz és nyolc év után tavaly ismét újra kellett kezdeni Magyarországon. Újra kellett kezdeni a nemzetpolitikában is. A jövőben pedig - az eddig megtett lépéseknek, köztük a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásának is köszönhetően - a nemzeti összetartozásról kell beszélni - fűzte hozzá.

Az alkotmányozási folyamat lezárásának Kövér szerint az lesz az egyik eredménye, hogy az anyaország felelősséget visel majd a határon túli nemzetrészekért, beleértve önkormányzati törekvéseik támogatását kollektív jogaik érvényesítése során. A parlament elnöke megjegyezte, hogy az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően még egyszer nem fordulhat elő a magyar politikában, hogy "kalandorok szembefordítsák a magyar államot saját nemzetével". Többé nem fordulhat elő, hogy a magyar állam megtagadja a határon túli magyarokat, és az sem fordulhat többé elő, hogy a magyar kormány cinkos hallgatással vagy tevőlegesen közreműködik más nemzeteknek abban az évtizedek, sőt az elmúlt 90 év óta tartó politikájában, hogy a történelmi Magyarországból általuk megszerzett területeket homogenizálják, azaz eltüntessenek bennünket a Kárpát-medence etnikai térképéről - hangsúlyozta a házelnök.

A közgyűlés vita és ellenjelölt állítása nélkül egyhangúlag ismét Kovács Miklóst választotta meg következő három évre a KMKSZ elnökévé, amely tisztséget 1996 óta tölt be. A fórum zárónyilatkozat elfogadásával zárult.