Az "arab tavasz" szele Szíriát is elérte, a damaszkuszi kormány több hete tiltakozó megmozdulásokkal szembesül, amelyeket a biztonsági erők eddig könyörtelenül elfojtottak. Ezek voltak a legnagyobb szabású tüntetések azóta, hogy Bassár el-Aszad 2000-ben átvette az elnöki tisztséget az abban az évben elhunyt apjától, az arab országot 1970 óta irányító Háfez Asszadtól.

Bassár el-Aszad több intézkedést akar életbe léptetni a rezsim megreformálása érdekében.

A szíriai hírügynökség szerint Bassár el-Aszad ügyvezető kormányfővé nevezte ki Otarit, aki 2003 óta állt a kabinet élén. Szíriában a kormány kevés hatalommal rendelkezik, a valódi hatalom Aszad elnök, családtagjai és a biztonsági apparátus kezében összpontosul.

Az államfő várhatóan 24 órán belül üzenetben fordul a nemzethez, amelyben vélhetően bejelenti majd az 1963 óta érvényben lévő szükségállapot eltörlését. A szükségállapot megfosztotta az állampolgárokat néhány fontos politikai szabadságjog gyakorlásától.

Eközben több százezer szíriai gyülekezett Damaszkusz központjában és más szíriai városokban, hogy támogatásáról biztosítsa Aszadot. Kedd "a nemzethez való hűség napja". A felvonulás részvevői zászlókat lobogtattak, és az elnök képeit tartották a magasba.

A tüntetők különböző jelmondatokat kiabáltak: "Feláldozzunk érted vérünket és lelkünket, Bassár", "Isten, Szíria, Bassár: ez minden", "Egy, egy, egy, a szíriai nép egységes", "Nemet mondunk a vallási viszályra".

Szíriában több felekezet és etnikum él: a szunniták vannak többségben, de a hatalom gyeplője az alaviták kezében van. Rajtuk kívül keresztények, kurdok, drúzok, örmények és zsidók lakják a 22 milliós közel-keleti országot.