Bruno Rodríguez az ENSZ-közgyűlésben, az emberi jogok kubai helyzetével kapcsolatban elhangzott európai bírálatra reagálva kijelentette, hogy az unió jobban tenné, ha saját bevándorlási politikájával törődne, a kisebbségek deportálásával és a gazdasági világválság miatti tüntetésekre adott politikai válaszaival foglalkozna. Hozzátette, hogy senkinek nincs meg se az erkölcsi, se a politikai tekintélye ahhoz, hogy kritikákat fogalmazzon meg az emberi jogok ügyében.

Rodríguez bírálta az Európai Parlamentet is amiatt, hogy a belső kubai ellenzék egy ismert tagjának, Guillermo Farinasnak ítélte oda az idei Szaharov-díjat. Úgy fogalmazott: az Európai Parlament "szégyentelenül és gyalázatos módon azzal foglalkozik, hogy az Egyesült Államok kormánya által fizetett ügynököket jutalmazzon meg Kubában".

Havanna részéről Rodríguez volt az első, aki reagált az uniós tagállamok külügyminiszterei által hétfőn elfogadott döntésre. Luxembourgi ülésükön a miniszterek abban állapodtak meg, hogy egyelőre hatályban marad a kommunista szigetországgal szemben megfogalmazott közös politika. Ennek értelmében belső változásokat várnak Kubától az esetleges párbeszéd fejében.

Az egyelőre szerény mértékű kubai változások nyomán azonban most "gondolkodási időszak" veszi kezdetét, és ezalatt Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője "szondázni" kezdi az esetleges puhatolózó tárgyalások lehetőségét.