A világgazdasági válságból gyors léptekkel kilábaló Németországban a várhatóan már idén is 3 százalékot meghaladó növekedés hatására egyre nagyobb a magasan képzett munkaerő hiánya, amit valószínűleg csak a munkaidő meghosszabbításával lehet egyensúlyozni - vélik kutatók.

A berlini Német Gazdaságkutató Intézet (Deutsche Institut fürWirtschaftsforschung - DIW) vezetője, Klaus Zimmermann szerint elsősorban az exportra termelő ágazatokban, például a gépgyártásban, és a szélesebb értelemben vett egészségiparban fordulhat elő, hogy többet kell dolgozni. Az egyetlen nagy kelet-németországi műhely, a Hallei Gazdaságkutató Intézet (Institut für Wirtschaftsforschung Halle) igazgatója szerint "középtávon biztosan hosszabbítani kell a munkaidőt. Akár a 42 vagy a 45 órás munkahét bevezetésére is szükség lehet" - mondta Ulrich Blum, az intézet vezetője egy hétvégi lapinterjúban.

A munkanélküliek száma már az idén 20 éves mélypontra süllyedhet. "Októberben 3 millió alá csökken az állástalanok száma, ami két évtizede nem fordult elő" - nyilatkozott Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter. "A fellendülés mindenhová elér, még az átlagnál nagyobb munkanélküliséggel sújtott rétegekhez is, mint az 50 éven felüliek, a nők vagy az egykori NDK területén élők" - tette hozzá.

A dpa német hírügynökség elemzői felmérése szerint októberben 2,93 millió lehet a regisztrált munkanélküliek száma, ami a szeptemberinél 100 ezerrel, az egy évvel korábbinál pedig 300 ezerrel kevesebb. Szeptemberben 7,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta a 82 millió lakosú országban.

Az Európai Unió legnagyobb gazdasága 3,4 százalékkal bővülhet az idén a berlini kormány csütörtökön megjelent előrejelzése szerint. A munkanélküliek száma éves átlagban 3,2 millió lehet, majd jövőre 2,9 millióra csökkenhet 12 havi átlagban.

Az idénre várt gazdasági növekedéshez hasonló ütemű bővülésre a német újraegyesülés óta (1990) csupán egyszer volt példa - hangoztatta Rainer Brüdele gazdasági miniszter az előrejelzést ismertetve. A 3 százalékot jócskán meghaladó rátával Németország "az európai konjunktúra mozdonyává" lépett elő. A fellendülést "tanítani lehetne", hiszen azt nem csupán a hagyományosan erős export alapozza meg, de erőteljesen táplálkozik a belföldi kereslet és fogyasztás bővüléséből is - mondta a miniszter.