Infostart.hu
eur:
355.59
usd:
311.73
bux:
140273.45
2026. július 2. csütörtök Ottó

Ukrajna új miniszterelnöke Oroszországból érkezett

Ukrajna új kormányfője mindjárt a beiktatásakor áldozatot hozott a hazáért: ukránul mondta el szűzbeszédét. Meglehetősen rosszul, döcögősen és akadozva, papírról felolvasva - de mégsem az általa igen kedvelt (és jobban beszélt) orosz nyelven. Mikola Azarov jelzése világos volt: itt és most olyasvalaki beszél, aki messziről jött ugyan, de végre megtalálta a helyét - írta beszámolójában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A "messziről" ebben az esetben szó szerint értendő. A kései kommunizmus nomenklatúrájának típusát megtestesítő Azarov 1947-ben született az oroszországi Kalugában, s élete nagy részét a szovjet szénbányászat apparátusában töltötte. Csak 36 évesen települt át Ukrajnába. Amikor a köztársaság 1991-ben függetlenné vált, a Donyec-medencében folytatta pályafutását, az ország oroszbarát és orosz ajkú szén- és acélipari bázisában.

Bár ukrajnai politikai pályája során volt már pénzügyminiszter, sőt helyettes kormányfő is, még soha senki nem hallotta ukránul beszélni. Elődjével, a szőke hajfonatával az ukrán függetlenség ikonjává nemesedett Julija Timosenkóval ellentétben Azarov soha nem próbálta leplezni orosz identitását.

Miniszterelnöki beiktatása mentorának, Viktor Janukovics elnöknek a hatalmát teljesíti ki - azét a politikusét, aki Azarovhoz hasonlóan a donyeci iparvidék üzleti összefonódásait testesíti meg. Janukovics barátai jól dolgoztak a kormányfőválasztás előtti napokban.

Módosították a parlament ügyrendjét, hogy a maguk oldalára csábíthassanak néhány képviselőt az előző kormánykoalíció hívei közül (ami korábban lehetetlen volt). Emellett elegen álltak át hozzájuk Timosenko "nyugati" irányultságú tömbjéből, így létrejött a parlamenti többség egy Janukovics szájízének megfelelő kormány megválasztásához.

Hogy az oroszbarát államfő éppen Azarovot választotta kormányfővé, sokat elárul a nyugatbarát tábor kudarca utáni Ukrajna várható irányvonaláról. A "Donbassz" összefonódásain belül ugyanis Azarov vezeti a különösen "szovjet" jellegű csoportot.

Ellentétben a fiatalabb oligarchákkal, akik vezető szerepet játszanak Janukovics mozgalmában, a Régiók Pártjában, az ő hatalmának alapját nem tisztázatlan eredetű milliárdos magánvagyon képezi. Azarov nem "businessman", hanem klasszikus apparatcsik, és mint ilyen a 90-es évek óta csaknem ugyanolyan erős hatalomra tett szert, mint az acélbárók.

Azarov befolyásának gyökerei arra az időre nyúlnak vissza, amikor Leonyid Kucsma elnök alatt az adóhatóság főnöke volt; ő parancsolt 70 ezer, részben fegyverrel ellátott adóbehajtónak. Ez a "hadsereg" a fő hatalmi tényezők közé tartozik Ukrajnában: tagjai jogosultak az adóhátralék behajtására (illetve kenőpénz ellenében annak elengedésére).

Azarov később pénzügyminiszterré lépett elő: ebben az időszakban honosodott meg az a szokás, hogy a törvényben rögzített adó-visszatérítést a hatóság mindaddig késleltette, amíg az arra jogosult személy hajlandó volt lemondani az összeg 20 százalékáról - az illetékes ügyintéző és barátai "fáradozásainak" honorálásaként.

Címlapról ajánljuk
Jól jött az enyhülés, de megtépázták az országot a szerdai viharok

Jól jött az enyhülés, de megtépázták az országot a szerdai viharok

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban elmondta: több mint 520 helyen volt szükség a tűzoltók beavatkozására országszerte a viharkárok miatt, főként kidőlt fák, leszakadt ágak, villámárvizek és elöntött pincék miatt. A szóvivő arra vonatkozóan is adott pár tanácsot, hogyan vészelhető át az ítéletidő, ha éppen házon kívül ér utol minket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
35 éves a magyar Suzuki: Esztergomból a világpiacra

35 éves a magyar Suzuki: Esztergomból a világpiacra

Idén 35 éves a Magyar Suzuki, amelynek esztergomi gyára nemcsak egy vállalat sikertörténete, hanem a rendszerváltás utáni személyautó gyártás újjáépítésének egyik meghatározó fejezete is. Az évforduló apropóján Krisztián Róberttel, a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk arról, miért éppen Magyarországra és Esztergomba került a Suzuki európai gyártóbázisa.  Beszélgetésünkben szóba kerültek az indulás legnagyobb kihívásai, a gyártás felfuttatásának tanulságai, valamint az, hogyan változott a vállalat szerepe a cégcsoporton belül. Kitértünk arra is, miként formálják a piacot a vevői elvárások, a szabályozás, a digitalizáció, a robotika és az európai autóipari verseny. Emellett arról is beszélgettünk, milyen jövőképet lát a Magyar Suzuki a hibrid–elektromos átmenetben, és hogyan készül egy európai gyár a mindennél erősebb piaci kihívásokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×