A The Sunday Telegraph értesülése szerint egyelőre "informális módon vetődött fel" az élelmiszerek áfakötelessé tétele köztisztviselők, iparági szervezetek és "kiskereskedelmi bennfentesek" beszélgetéseiben.

A kérdés "annyira érzékeny politikailag", hogy az erről folyó megbeszélések egyelőre "a radarernyő alatt" zajlanak - idézte forrásait a tekintélyes konzervatív lap.

Az áruházakban vásárolt alapélelmiszereket jelenleg nem terheli általános forgalmi adó Nagy-Britanniában. Ugyanígy áfamentesek a könyvek, az újságok és a gyermekruházati termékek.

Ha azonban az élelmiszerekre csak 3-5 százaléknyi áfát rónának ki, az is milliárdokat hozna a költségvetésnek, tekintettel arra, hogy a britek évente - becslések szerint - csak a szupermarketekben 120 milliárd fontot (37 ezer milliárd forintot) költenek élelemre.

A csillagászati összegeket felemésztő gazdaságösztönzés és banki tőkepótlás nyomán a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államháztartási hiány a kormány előrejelzése szerint is eléri a 12,6 százalékot az idei pénzügyi évben, független londoni elemzők prognózisai szerint azonban a valós hiány közelebb lesz a 14 százalékhoz.

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Standard & Poor's az idei brit pénzügyi év költségvetésének bejelentése után stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - lehetséges legjobb, "AAA" szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a várakozására hivatkozva, hogy a jelenlegi államháztartási folyamatok korrekciója nélkül a brit nettó államadósság középtávon megközelíti a hazai össztermék 100 százalékát.

Az egyik legnagyobb brit élelmiszer-kiskereskedelmi hálózat, a J Sainsbury vezérigazgatója azonban "nagyon rossz ötletnek" nevezte az áfa kiterjesztését az élelmiszerekre, mivel szerinte ez aránytalan terhet róna a szegényekre. Justin King a The Sunday Telegraphnak kijelentette: minél szegényebb valaki, jövedelme annál nagyobb hányadát költi élelemre.

A munkáspárti brit kormány ugyanakkor a leggazdagabbak adóterheit is emeli.

Alistair Darling pénzügyminiszter az idei pénzügyi év költségvetésének előterjesztésében közölte, hogy a jelenleg érvényes 20 és 40 százalékos személyi jövedelemadó-adókulcsok mellé új, 50 százalékos kulcsot is meghonosítanak az évi 150 ezer fontnál (46 millió forintnál) nagyobb jövedelmekre az idén áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől.

Az ellenzéki Konzervatív Párt már jelezte, hogy érvényben tartja az 50 százalékos felső jövedelemadó-kulcsot, ha a tavaszi választásokon kormányra kerül.

Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben kiadott átfogó prognózisa szerint a jelenlegi költségvetési helyzetben súlyos, hozzávetőleg 100 milliárd fontos (több mint 30 ezer milliárd forintos) költségvetési kiigazítást kell végrehajtania a következő brit kormánynak ahhoz, hogy középtávon fenntartható legyen a brit államháztartás finanszírozása.

A CEBR szerint ha a tavasszal esedékes választások után a Konzervatív Párt alakíthat kormányt, akkor a cég által szükségesnek tartott 100 milliárd fontos kiigazításon belül várhatóan 20 milliárd fontot adóemeléssel, 80 milliárd fontot költségvetési kiadáscsökkentéssel teremt elő az új kabinet.