Az unió kritikusai is elismerően szólnak a december 31-ével leköszönő svéd soros elnökségről. Stockholm vezetésével ugyanis az Európai Unió sikeresen levezényelte az európai parlamenti választásokat, a tagállamok kijelölték az Európai Bizottság tagjait, és a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével minimális vita után hivatalba lépett az állam- és kormányfői tanács elnöke, valamint az új kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Nem dőlhetnek viszont hátra az EU vezetői. Január elsején Spanyolország veszi át a soros elnöki stafétát a svédektől, és a most kezdődő trióelnökség harmadik tagjaként Magyarországra is hárulnak már feladatok - mondta az InfoRádiónak a magyar külügyminiszter.

Balázs Péter hangsúlyozta: a spanyol soros elnökség a gazdaság talpra állítását, a Lisszaboni Szerződés gyakorlati átültetését, a polgárok fokozottabb köz- és jogbiztonságát, valamint "igazi, globális európai külpolitika" hatékony megjelenését tekinti prioritásának. Madrid ezzel felismerte az azonnali feladatok szükségességét, és nem akarja saját kedvenceit felvenni a napirendre.

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense is lényegében ezeket jelölte meg 2010 legfontosabb teendőinek. Mint mondta, a fő kérdés az, hogy az intézményi reformok lezárulta után az Európai Unió mennyire lesz képes azzal foglalkozni, amiért létrejött: az integráció mélyítésével, a bürokrácia csökkentésével, és az európai élet megkönnyítésével.

Az új Európai Bizottság január végén vagy februárban állhat fel, és kezdheti el a munkát továbbra is José Manuel Barroso vezetésével.

Szakértők lényeges elmozdulást nem várnak 2010-ben sem. A Lisszaboni Szerződés viszont további jogköröket biztosít az Európai Parlamentnek, és a nemzeti parlamenteknek, tehát az EU-tagállamok kormánya fölött erősebb kontroll lesz, a legtöbben így emberközelibb uniós jogszabályokat várnak.

Kiemelt téma lesz 2010-ben is a klímavédelem, Koppenhága után ugyanis Mexikóban gyűlnek össze a világ országai, hogy megállapodjanak egy kötelező érvényű kibocsátáscsökkentési tervben.

A decemberi kudarc után nagyobb nyomás nehezedhet az országokra. 2010-ben kell felülvizsgálni a 2007-2013 közötti uniós költségvetés eddigi teljesülését és esetleges módosításait. Ezzel rendre sok pénz kerül ki egy-egy ágazatból. És nagy kérdés, hogy a bővítés terén mennyire tud előrelépni az Európai Unió. Horvátország várhatóan már csak 2011-ben lehet a közösség tagja.