Infostart.hu
eur:
364.35
usd:
315.95
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára

A korábbinál több nemzeti tanács alakulhat Szerbiában

A korábbinál néggyel több, összesen 19 nemzeti tanács alakulhat meg Szerbiában - jelentette az emberi és kisebbségi jogok minisztériumának államtitkárára, Aniko Muskinja Hajnrihra hivatkozva a BETA hírügynökség.

A változás oka az, hogy az albánok, az askaliák (albánul beszélő, Koszovóból kivándorolt romák), a csehek és a szlovénok is bejelentették a nemzeti kisebbségi önkormányzat létrehozására vonatkozó igényüket.

A nemzeti tanácsokról szóló törvényt augusztus 31-én fogadta el a szerb parlament. A szabályozás értelmében a legalább 15 és legfeljebb 35 tagú, a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának gyakorlása szempontjából kulcsfontosságú testületeket a jövő év tavaszán fogják újjáválasztani.

Az, hogy közvetlen szavazással, vagy elektori választással jönnek-e létre a nemzeti tanácsok, attól függ, hogy hányan iratkoznak fel a nemzetiségi választójegyzékekre. Amennyiben az illető nemzetiséghez tartozók 50 százalékánál több, akkor közvetlen választást tartanak. A nemzeti kisebbségekhez tartozók számának megállapításakor a 2002-es népességösszeírás adatait veszik alapul.

A szerbiai magyarságot képviselő politikai erők zöme ellenzi ezt a szabályozást, s élén a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal (VMDP) ellentétes rendszert szeretne: azt, hogy a szerb hatóságok állítsák össze a nemzeti kisebbségi választójegyzéket, s ha valaki mégsem akar részt venni a nemzeti tanácsi választásban, akkor nyilatkozatban kelljen lemondania erről a lehetőségről. Szerintük tehát "feliratkozás" helyett a "leiratkozás" lehetőségének megadása lenne a demokratikus eljárás.

A törvény elfogadását egyedül a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) támogatta - az egyetlen magyar párt, amely képviselőket tudott küldeni a belgrádi parlamentbe, s amelynek komoly politikai súlya van Vajdaságban, ahol a legtöbb szerbiai magyar él.

Három délvidéki magyar párt és tizenegy polgári szervezet a nemzeti tanácsokról szóló törvényt élesen elítélő s álláspontja támogatását kérő nyílt levélben fordult hétfőn Sólyom László köztársasági elnökhöz.

Az államfő - ahogy azt a VMDP közleménye idézte - még aznap, Borisz Tadics szerb elnökkel tárgyalva kijelentette: "A szerb parlament a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény elfogadásával egy olyan, a kisebbségek jogait tiszteletben tartó törvényt hozott, amelyhez hasonlót nehezen lehet akár az EU-ban is találni".

Címlapról ajánljuk
Lakatos Júlia: mindig lesz egy része az országnak, amelyik nem tudja elfogadni az aktuális köztársasági elnököt

Lakatos Júlia: mindig lesz egy része az országnak, amelyik nem tudja elfogadni az aktuális köztársasági elnököt

Napjainkban – függetlenül a politikai preferenciától – a mindenkori köztársasági elnök nem tudja megtestesíteni a nemzet egységét, de ennek nem a Fidesz és a Tisza Párt az oka – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×