"Izrael szuverén ország, és maga dönti el, hogyan kezelje Iránt - függetlenül attól, jónak tartjuk-e ezt vagy nem" - mondta Joe Biden amerikai alelnök egy vasárnapi tévéinterjúban. Az Obama-kormányzat néhány hete még azért lobbizott az izraeli kormánynál, hogy fogja vissza magát Iránnal szemben. Így a nyilatkozat egyfajta nyomásgyakorlásként is értékelhető, hogy Irán reagáljon az amerikai közeledési kísérletekre. "Az ajánlat még mindig érvényes, ha válaszolnak, párbeszédet kezdünk az irániakkal" - mondta Biden.

Az Obama-kormányzatra az utóbbi hetekben nagy nyomás nehezedett, hogy ne próbáljon nyitni a teheráni vezetés felé, és sok bírálat érte, amiért nem állt ki határozottabban a teheráni tüntetők mellett, akik szerint csalás erősítette meg posztján a keményvonalas Mahmúd Ahmedinedzsád elnököt.

Ahmedinedzsád volt az, aki közölte: Izraelt le kell törölni a térképről. Válaszul az izraeli légierő begyakorolta az iráni nukleáris létesítmények elleni csapást, a titkosszolgálat, a Moszad pedig azt mondja: Teheránnak öt éven belül bevethető atomfegyvere lehet.

Egy japán látogatáson járó magas rangú iráni illetékes közölte: országa határozott és átfogó módon reagálna, ha Izrael megtámadná. "Ezt Izraelben és az Egyesült Államokban is tudják" - tette hozzá Alaeddin Boruzserdi, az iráni parlament Nemzetbiztonsági és Külügyi Bizottságának elnöke. Irán első számú vezetője, Ali Hamenei ajatollah is figyelmeztette a Nyugatot, ne szóljon bele Irán belügyeibe.

Hamenei tekintélye azonban megroggyant azok után, hogy tisztának mondta a választást és a voksok újraszámlálását követelő tüntetőket is közvetve megfenyegette. A hétvégén Kum szent város befolyásos vallási vezetőinek egy csoportja is azt mondta, hogy sem a választási eredmény, sem az új kormány nem legitim, megkérdőjelezve ezzel a legfőbb vallási vezető szavait.

A keményvonalasok által újabban már hazaárulónak nevezett ellenzéki vezér, Mir Hoszein Muszavi pedig azt állítja: Ahmedinezsád emberei 20 millió extra szavazólapot nyomtattak és pénzért vették a voksokat.