"Gondolj Istenre és mondd az igazat" - idézte a Koránt Barack Obama, és ezért és az ehhez hasonló kijelentéseiért is tapsokat kapott a kairói egyetem nagytermében elmondott beszéde során.

Ugyanakkor néhány hatásszünetnél csend volt a közönség reakciója. A Fehér Ház taktikusan az iszlám kultúra egyik központját választotta ahhoz, hogy az új amerikai elnök elmondja a muzulmán világgal fenntartott viszony újraindításáról szóló beszédét.

A pátoszos szónoklatairól ismert elnök pedig retorikai fegyvertára összes elemét bevetette arab hallgatósága megnyerésére. Gyakran idézett a Koránból és iszlám szövegfordulatokat használt, megemlítette, hogy apja muzulmán volt, és hogy a muzulmán többségű Indonéziában töltötte gyerekkora egy részét.

Kitért az arab világ kulturális és tudományos eredményeire. Mindezt azért - hogy saját szavai szerint - megtörje a gyanakvás és a széthúzás ördögi körét.

"Azért jöttem, hogy egy új kezdetet keressek az Egyesült Államok és a muzulmánok között" - mondta, bár elismerte, hogy egyetlen beszéddel nem lehet megszüntetni a bizalmatlanságot.

Egyes arab bírálói figyelmeztették: ne oktassa ki őket, de előadása valójában jóindulatú oktatásnak tűnt. Elmagyarázta, hogy Amerika saját szempontjából miért indította el az afganisztáni háborút - mert nem volt választása - és miért az irakit - mert volt választása - de talán másképp reagált, mint kellett volna.

Megpróbálta átadni hallgatóságának, hogy milyen traumát jelentett országának szeptember 11-e és - ismét heves taps közepette - emlékeztetett: az ártatlanok gyilkolását az iszlám is tiltja. Az erőszakról szólva és a palesztinokra utalva megjegyezte: az amerikai színesbőrűek jogaikat nem erőszakos módon harcolták ki.

Bírálta a muzulmánokról kialakult előítéleteket, de azt is, hogy Amerikát csak egy önmagával elfoglalt birodalomnak lássák.

Nagy tapsot aratott amikor közölte: bezáratja a guantanamói fogolytábort és megtiltja a kínzást. Az európai és a török belpolitikába kalandozva, de hallgatósága elismerése közepette kifejtette, nem ért egyet a fejkendő viselésének tilalmával. Az, hogy nem PR-beszédet mondott azonban világossá vált, amikor Izrael került szóba.

Izrael és Amerika köteléke megbonthatatlan, Izraelnek joga van a létezésre - üzente az araboknak, akiknek a médiájában még mindig gyakran hallani olcsó zsidóellenes sztereotípiákat és a holokauszt-tagadást. Obama beszélt a II. Világháborús népírtásról és a zsidó nép évszázados üldözéséről - amit a közönség csendben hallgatott.

Viszont utána gyorsan váltott és a palesztinok jogairól beszélt és amerikai elnöktől váratlanul a "megszállás" szót használva mindennapos megaláztatásukról beszélt - ezt már tapssal értékelték.

A zsidó telepek további építése akadályozza a békét - tette hozzá. Obama kitért Iránra is, amelynek legfőbb vallási vezetője a beszédre készülve azt mondta: Amerikát továbbra is mélységesen gyűlölik a Közel-Keleten, és több kell a szép szavaknál.

Obama elismerte: Iránnak joga van az atomenergiára, de csak ha betartja a játékszabályokat. Nagy tapsot aratott azzal is, amikor a nők jogainak erősítését sürgette a muzulmán országokban.