Infostart.hu
eur:
352.82
usd:
307.85
bux:
138215.62
2026. június 19. péntek Gyárfás

Rosszul jár az a képviselő, aki hiányzik az ülésekről

Parlamenti képviselői juttatásának negyedét veszítheti el az a francia honatya, aki egy hónapban kétszer hiányzik a bizottsági ülésekről. A francia képviselőház szervezeti és működési szabályzatának megszavazott módosítása ily módon próbál gátat szabni az egyre aggasztóbb méreteket öltő képviselői hiányzásoknak.

A parlamenti képviselők tömeges és sorozatos hiányzása Franciaországban is évek óta visszatérő kérdésnek számít, és legutóbb idén áprilisban került újra napirendre, azt követően, hogy az internetes tartalmak illegális letöltéséről szóló törvénytervezet csúfosan megbukott a parlamentben. Mindez kizárólag a kormánypárti többség képviselőinek masszív távolléte miatt történhetett meg, és az nemcsak a kormányt, hanem magát az államfőt is meglehetősen kínos helyzetbe hozta. Az új szabályozás bevezetéséhez ragaszkodó Nicolas Sarkozy ugyanis egy újabb parlamenti vitát és szavazást kért az ügyben képviselőitől, amit politikai ellenfelei azonnal antidemokratikus eljárásnak, az országgyűlés megcsúfolásának kiáltottak ki.

Mindezek után nem meglepő, hogy a képviselők megrendszabályozását célzó - amúgy évek óta hangoztatott - fenyegetések hirtelen konkrét formát öltöttek. A parlament alsóháza által szerdán megszavazott módosítás értelmében a jövőben a bizottsági munkáról igazolatlanul hiányzó képviselőt fizetésmegvonással büntetik, melynek felső határa elérheti az 1400 eurót, mai árfolyamon közel 400 ezer forintot, és amely a jelenlegi havi nettó 5200 eurós, mintegy másfél millió forintos képviselői juttatás több mint negyedének felel meg.

Érdekes módon a kérdés - legalábbis egyelőre - nem az, hogy a kilátásba helyezett pénzbírság eléri-e a kívánt hatást, hanem az, hogy egyáltalán sikerül-e azt alkalmazni. A képviselőház sajtóirodájának egyik munkatársa az InfoRádiónak azt mondta: a működési szabályzat eddig is büntette a bizottsági munkáról sorozatosan és igazolatlanul hiányzó képviselőket, sőt, a szerdán elfogadott módosításnál szigorúbban, ám a szankciókat eddig egyetlen esetben sem alkalmazták.

A szóban forgó paragrafus szerint az a képviselő, aki egyazon parlamenti ülésszakon belül a bizottsági ülések több mint egyharmadáról hiányzott, papírforma szerint automatikusan elveszítette bizottsági tagságát és a következő ülésszak megkezdéséig minden hónapban levonták tőle fizetésének harmadát.

A szerdán megszavazott új szankció várható alkalmazásának módját egyébként némiképp előrevetíti a többségi UMP frakcióvezetőjének egy minapi nyilatkozata. Jean-François Copé ugyanis úgy vélte, a pénzbüntetést a legutolsó eszköznek kell tekinteni. A szenátus hozzáállása ennél is egyszerűbb: a politikai vihart kavaró kérdéssel "egyelőre nem foglalkoznak" - mondta az InfoRádió kérdésére a 343 tagú testület egyik szóvivője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.

„Nem népszerű szeretnék lenni Brüsszelben” – Magyar Péter az EU-csúcs második napjának reggelén

Minden pillanatban a magyar embereket szeretné képviselni, erről írt péntek reggel az EU-csúcs helyszínéről Magyar Péter miniszterelnök. „Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Magyarországon naponta kiterjedt zöldterületek esnek áldozatul az építkezéseknek, a hazai szabályozás pedig sokszor engedékeny a nagyberuházásokkal szemben. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Pénzügyi Egyesület vezetőjének a másfélfok.hu-n megjelent cikke szerint érdemes lenne hazánkban is bevezetni az Egyesült Királyságban már alkalmazott modellt, amely arra kötelezi a beruházókat, hogy projektjeikkel ne csupán megóvják, hanem legalább tíz százalékkal javítsák is a természet állapotát. Ez a piacbarát rendszer új és stabil finanszírozási forrást teremthetne a hazai természeti területek, például a vizes élőhelyek vagy lápok megmentésére. Beszélgessen szakértőkkel a témáról a Portfolio Sustainable World 2026 konferenciáján!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×