Izland gazdasága tavaly omlott össze, amikor a globális pénzügyi válság elsodorta az északi szigetország bankrendszerét. Az ország, ahol a világon az egyik legmagasabb volt az életszínvonal, 2,1 milliárd dolláros IMF-hitellel, és - úgy tűnik - az uniós tagság meglebegtetésével próbál talpra állni.

A múlt hónapban megválasztott miniszterelnök szerint a parlament kedvező döntést fog hozni ebben a kérdésben, még akkor is, ha egyelőre a kormányt alkotó pártok között is ellentét van. Johanna Sigurdardottir pártja, a Szociáldemokrata Szövetség ugyanis támogatja, míg koalíciós partnere, a Zöld Mozgalom ellenzi a tárgyalások megkezdését Brüsszellel. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott: a két párt megegyezett abban, hogy nem egyezik meg.

A közvélemény egyre inkább az uniós tagság mellett van, hiszen sokan úgy gondolják, hogy a gazdasági válságból az EU-tagság és az euró bevezetése jelentheti a kiutat.

Olli Rehn, az unió bővítésügyi biztosa már januárban felvetette Izland tagságának a lehetőségét. Akkor azt mondta, hogy a 320 ezer lakosú országgal gyorsított ütemben indítanák el a tárgyalásokat, és akár Horvátországgal együtt 2011-ben teljes jogú taggá válhatna.