A berni törvényhozásban elhangzott megjegyzés arról tanúskodik, hogy egyre inkább elmérgesedik a napok óta tartó nyilatkozatháború Svájc és Németország között az alpesi országnak az adóelkerülésben játszott szerepéről.

"Fenyegető leveleket kapok Svájcból, és náci pribékként becsmérelnek" - mondta Peer Steinbrück a Süddeutsche Zeitung című német napilap csütörtöki számában. "Ez teljesen aránytalan és elfogadhatatlan" - tette hozzá, és azzal vágott vissza, hogy Svájc a hazájukban lévő adózási törvények megsértésére szólítja fel a külföldieket. "Az ingerültség bizonyára abból fakad, hogy tudatára ébredtek: kívül állnak a nemzetközi egyezményeken".

A svájci honatya, Thomas Müller egy indulatos parlamenti vitában ragadtatta el magát. Kijelentette, hogy a német pénzügyminiszter "a németeknek azokra a nemzedékére emlékezteti, akik bőrkabátban, csizmában és (náci) karszalaggal masíroztak az utcákon". Steinbrück viselkedése a "ronda németek" képét idézi fel benne - toldotta meg.

A parlamenti vitát azután rendezték, hogy Svájc, a világ legnagyobb offshore központja, a nemzetközi nyomásnak engedve múlt pénteken bejelentette: enyhít a banktitok védelmének szigorán, legalábbis a külföldi számlatulajdonosok esetében.

A német pénzügyminiszter másnap a lovasságtól megriadt, menekülő indiánokhoz hasonlította Németország déli szomszédját, ami Svájcban általános felháborodást váltott ki. Micheline Calmy-Rey külügyminiszter "mind tartalmában, mind formájában elfogadhatatlannak, sértőnek és agresszívnak" nevezte Steinbrück hasonlatát. A német szakminiszter már tavaly is nagy felzúdulást keltett az alpesi országban azzal a kijelentésével, miszerint adóügyekben a "mézesmadzag" politikáját kell folytatni, és javasolta, hogy Svájcot is vegyék fel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) feketelistájára, ahol azokat az adóparadicsomokat tartják nyilván, amelyek megtagadják az együttműködést a nemzetközi vizsgálatokban.

Nem ez volt az első eset, hogy nácikhoz hasonlították az adóparadicsomok ellen világszerte határozott fellépést követelő németeket. Szeptemberben II. János-Ádám liechtensteini uralkodó herceg IV. Birodalomnak nevezte Németországot, miután Berlin vizsgálatot indított német állampolgárok ellen, akik a törpeállam bankjaiban helyezték el megtakarításaikat.