Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul

Megbocsátásért esedezik a tömeggyilkos

Megkezdődött a "kedves szörny" bírósági tárgyalása Kambodzsában. Kaing Guek Eav, aki a vörös khmerek egyik hírhedt börtönének egykori vezetőjeként több ezer ember haláláért tehető felelőssé, bocsánatért esedezik.

Nemcsak én akarom ma az igazságot, hanem minden kambodzsai erre vár már harminc éve - fakadt ki Vann Nath, az egyik túlélő, aki a hírhedt S-21 börtönben raboskodott a vörös khmerek uralma alatt. A kínzóközpontot, ahol 16 ezer férfi, nő és gyerek vesztette életét, az a Kaing Guek Eav vezette, aki kedden áll először a vörös khmerek népirtását kivizsgáló, az ENSZ által támogatott kambodzsai nemzetközi bíróság elé. A 66 éves tömeggyilkost emberiesség elleni bűnökkel, népirtással, kínzással és önkényes letartóztatással vádolják.

Kedves idős embernek írják le a csak Duch néven ismert börtönvezetőt, aki azonban a khmer rezsim egyik legeltökéltebb és legvéresebb kezű kiszolgálója volt. Az egy iskola épületéből a kambodzsai fővárosban kialakított börtönben egy személyben döntött életről és halálról. Vann Nath, aki szerint a külsőre szimpatikus Duch igazi kegyetlen szörnyeteg, úgy élte túl a phnompeni börtönéveket, hogy festményeket és szobrokat készített a vörös khmerek vezéréről, Pol Potról.

"Mindet megölni!"

A rettegett börtönvezért 1999-ben fogták el, miután a vörös khmerek rezsimjének 1979-es megdöntése után két évtizeden keresztül bujkált Kambodzsában. Vallomást még nem tett, a vizsgálóbírókkal készített 21 interjúban azonban többször is elmondta: valóban történtek kínzások az S-21-ben. A börtönvezető elmenekülése után áttért a keresztény hitre, és az áldozatok hozzátartozóitól megbocsátást kért. Tavaly elvitték a régi börtön helyszínére, ahol sírva fakadt és azt mondta: "Megbocsátásért esedezem. Tudom, hogy nem fognak nekem megbocsátani, de arra kérek mindenkit, hogy hagyjanak abban a hitben, hogy mégis megteszik".

A túlélőket nem hatotta meg a megtört Duch - az ő szemükben ugyanaz a szörnyeteg marad, aki ezreket küldött a halálba. A vádirat szerint ő volt az, aki eldöntötte, a fogva tartottak mennyi ideig élhetnek, és egyéni elhatározás alapján rendelte el a kivégzéseket. Állítólag addig kínozták a börtönben az embereket, amíg azok bevallották, hogy a rendszer ellenségei.

Az egyik tömeges kivégzésnél azt a parancsot adta embereinek, hogy mindenkit öljenek meg. Egy másik esetben pedig 29 bebörtönzöttet hivatott magához, és azt mondta: négyet hallgassanak ki, a többit öljék meg.

Duch már több mint kilenc éve van letartóztatásban, ügyvédje szerint ez a helyzet elfogadhatatlan. A bírósági eljárás rendkívül lassan halad, ráadásul a kambodzsaiak rezignáltan fogadják a nemzetközi ítélőszék munkáját, mivel sokan úgy értékelik: maga a kormány irányítja azt, a lassúság miatt pedig a legtöbb bűnös nem fog felelni tetteiért.

Legutóbb egy meghallgatáson az ügyvéd és az ügyész azon vitatkozott hosszasan, hogy engedjék-e vallomást tenni Norng Chan Phalt, aki nyolcéves korában került a hírhedt börtönbe. Amikor 1979-ben a vietnami katonák berontottak az S-21-be, a fogva tartottak ruhái közé bujt, miközben a vörös khmerek evakuálták a börtönt. Phal története csak a múlt héten került nyilvánosságra, amikor eddig még nem látott felvételek vetítettek le arról, ahogy a vietnami katonák bejutottak az S-21-be, ahol gyerekek és felnőttek testei,valamint lefejezett hullák látványa fogadta őket.

Megmenekülnek az igazságszolgáltatás elől

Bár a most kezdődött bírósági tárgyalás mérföldkőnek számít a 30 évvel ezelőtt a hatalomból elüldözött vörös khmerek felelősségének tisztázásában, a nemzetközi bíróság már több évvel ezelőtt felállt, és sokan úgy látják: a vezetők többsége megmenekül az igazságszolgáltatás elől, a több száz vagy ezer gyilkos pedig elkerülheti a megérdemelt büntetést.

"A bíróság nem tud igazságot szolgáltatni a vörös khmerek több millió áldozatának, ha csak egy maroknyi elkövetőt próbál felelősségre vonni, és amíg több vezető is szabadlábon van" - olvasható a New York-i székhelyű emberjogi szervezet, a Human Rights Watch közleményében. A szervezet egyik képviselője azonban hozzátette: jó látni Duch-ot a vádlottak padján, és remélhetőleg a bíróság komoly kérdéseket tűz napirendjére az üggyel kapcsolatban.

Duch-on kívül még négyen állnak bíróság elé: Khieu Samphan, a vörös khmerek egykori elnöke, Ieng Sary, volt külügyminiszter és felesége, Ieng Thirith, valamint Noun Chea, aki a mozgalom fő ideológusának számított. Mind a négyen tagadják az ellenük felhozott vádakat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×