Jelenleg nem nyitott a verseny a két amerikai elnökjelölt között: a republikánus John McCain legoptimistább támogatói is csak abban bíznak, hogy a politikus az egyes államokban még győzhet, ha az utolsó két hétben néhány témát sikerül "megfuttatnia" - mondta az InfoRádiónak a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa.

Romsics Gergely hozzátette: az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy akár kevesebb szavazattal is megnyerheti a versenyt az egyik vagy másik elnökjelölt. Így történt ez a 2000-es választásokon is, amikor George Bush az elektori szavazatokkal győzött.

Az Egyesült Államokban az elnökválasztások nem teljesen közvetlenül történnek: a választók elektorokat küldenek, akik az ő nevükben voksolnak az egyik vagy másik jelöltre. Ennek következtében a XIX. századtól kezdve négy-öt alkalommal előfordult, hogy az elektorok - mivel számuk nem pontosan arányos a népességszámmal - úgy döntötték el a választást, hogy, bár mandátumuk szerint szavaztak, mégsem az a jelölt győzött, akire többen adták le a voksukat - magyarázta a szakértő.

A legnagyobb bizonytalan, úgynevezett hadszíntér-államok, ahol nem tudni, melyik jelöltnek áll a zászló, akár el is tudnák dönteni a választások kimenetelét, hiszen Ohiónak 20, Floridának 27, Észak-Karolinának pedig 15 elektori szavazata van, a többséghez pedig 270-re van szükség. A többi államban ugyanakkor nagyon komoly előnye van a demokrata Barack Obamának ellenfelével szemben: a legutóbbi, államokra lebontott kutatási adatok szerint az illinoisi szenátor körülbelül 192 elektori szavazatot tudhat magáénak, és valószínű, hogy további 85-öt kap majd, vagyis héttel többet mint amennyi az elnökké választásához szükséges - közölte Romsics Gergely.

Ez azt jelenti, hogy John McCainnek be kellene söpörnie az összes hadszíntér-állami voksot, és visszaszerezni néhányat az enyhén Obamához húzó államokból, hogy esélye legyen a győzelemre - fűzte hozzá a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa.