Infostart.hu
eur:
364.28
usd:
331.04
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

A gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek

A legtöbb fejlett országban az elmúlt húsz év során nőtt a gazdagok és szegények közötti szakadék - állapította meg a párizsi székhelyű OECD. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet azt is megjegyzi: mindezek ellenére nem kell tartani a társadalmi feszültségek növekedésétől. A legnagyobb vagyoni különbségeket Mexikóban találták, míg a leginkább egyenlő társadalmak a dán és a svéd.

A 30 országot vizsgáló OECD szerint Dániában a legkisebbek a társadalmi különbségek, míg Törökországban és Mexikóban a legnagyobbak. A felmérés szerint az egyenlőtlenség tovább nőtt az elmúlt húsz évben, de az nem olyan jelentős és látványos, mint sokan hiszik.

A szerzők szerint az, hogy sokan olvassák a szupergazdagok életét részletező pletykalapokat és magazinokat azt a benyomást kelti bennük, hogy nagy a luxusban élők aránya. A tanulmány megállapítja, hogy a nyolcvanas évektől az ezredfordulót követő évekig 7 százalékkal nőttek a vagyoni különbségek az OECD-államokban. Ez azt jelenti, hogy nem helyénvaló a társadalom összeomlásáról beszélni - fűzik hozzá.

A szervezet szerint a fejlett országok kormányai az adóztatással és újraelosztással fékezték a vagyoni különbségek látványos növekedését. "Immár többet költenek szociális kiadásokra, mint bármikor korábban" - állítják a szerzők. Mindennnek leginkább az 55 és 75 év közötti korúak a legfőbb haszonélvezői. Ezzel szemben azonban nő a gyermekszegénység, annak ellenére, hogy a gyermekkori jólét sokban befolyásolja azt, hogy az embernek milyen fizetése lesz és hogyan alakul az egészségi állapota felnőtt korában.

A jelentés szerint 2000 óta jelentősen nőttek az egyenlőtlenségek leginkább az Egyesült Államokban, Kanadában, Norvégiában, Olaszországban, Finnországban. Németországban tízszázalékos a szegénység, amely a fejlett európai országok között a legmagasabb - bár tartósan csak a társadalom 2-3 százaléka él szegénységben. Csökkentek, de továbbra is jeletősek a különségek Nagy-Britanniában és Mexikóban és kisebb a szakadék Görögországban és Ausztráliában is. Utóbbi országról a Financial Times megjegyezte, hogy itt a legjobb a társadalmi mobilitás és számít a legkevésbé az, hogy az ember szüleinek milyen volt a vagyoni helyzete.

Az OECD szerint az oktatás minőségének javítása segít a jóléti társadalom megerősítésében, de még fontosabb lenne a jövedelemkiegészítő támogatások növelése, szemben azzal, hogy az inaktív, munkanélkülieket támogassák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×