Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor

A bankok után az olimpiát kell megmenteni Londonban

Előbb a bankokat, most pedig az ötkarikás játékokra készülő beruházásokat kell megmentenie a brit kormánynak: elképzelhető, hogy az épülő olimpiai park egy részét államosítani kell, ami 900 millió fontba (307,7 milliárd forint) kerülne az adófizetőknek.

Kevés a magánbefektető, ezért veszélybe került a 2012-es olimpiára készülő londoni beruházások egy része. A brit főváros polgármestere, Boris Johnson, a pénzügyminiszter, Alistair Darling, az olimpiai ügyekért felelős tárcavezető, Tessa Jowell, és Hazel Blears, a kohéziós miniszter még a héten találkozik, hogy egyeztessen a hiányzó pénzről.

A privát szektornak eredetileg az olimpiai falu felépítésének teljes, egymilliárd fontos (342 milliárd forintos), valamint a médiaközpont egy részének 400 milliós (137 milliárdos) költségét kellett volna állnia, erről a kivitelezést végző ingatlanfejlesztő céggel, a Landlease-zel az év végéig kötött volna megállapodást a kormány. Erre most már nincs sok esély, mivel a globális pénzügyi válság hatására a Landlease képtelen magántőkét gyűjteni.

A kormány már kiutalt 550 milliót (188,3 milliárd forint) az olimpiai falu fejlesztésére, ám újabb, legalább 850 milliós (292 milliárdos) kiegészítésre lenne szükség, eddig azonban sem a lakásszövetkezetek, sem a privát szektor nem ajánlott pénzt a beruházásra - marad tehát az állami segítség, vagyis az adófizetők pénze. A beruházás költsége egyébként jelentősen csökkent, amikor az ingatlanpiaci pangás láttán módosították a terveket: eszerint nem négyezer, hanem csak 2800 ház épül az olimpiai faluban.

Több idő kellene

Az olimpiai beruházásokért felelős szervezet, az ODA (Olympic Delivery Authority) vezetője, John Armitt szerint több időre lenne szükség ahhoz, hogy megegyezés szülessen a privát beruházókkal, az érintett minisztereken azonban túl nagy a nyomás: helyre akarják állítani a megingott bizalmaz az olimpiai projekttel kapcsolatban.

Armitt szerint a legrosszabb esetben az adófizetők állják majd a teljes számlát, az ODA pedig a hétvégén bejelentette: szükség lesz a kohéziós tárca anyagi hozzájárulására is (ezt a miniszter, Hazel Blears mindeddig visszautasította).

Címlapról ajánljuk
A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A lengyel rendőrség megerősítette, hogy a krakkói lövöldöző szüleit és testvérét találták holtan az elkövető otthonában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

A politikai kapcsolatok révén megerősödött vállalatok sorsáról nem lehet egységesen dönteni. A korábbi jogsértések feltárása, a közvagyon visszaszerzése és a működő gazdasági kapacitások megőrzése nem feltétlenül egymást kizáró célok, de azt látni kell, hogy a NER-es cégvagyon jelentős része nem visszaszerezhető, mert egyszerűen elolvad. A kérdés az, hogy mi legyen a többivel, és annak kezelésében milyen társadalmi célokat preferáljon a kormány: a vagyon visszaszerzését, vagy a cégek további működését? Fontos társadalmi érdek, hogy a vagyon, speciális eszköztár, tudás, tapasztalat egyben maradjon. Ez olyan, mint a fa, nem lehet 10 éveset ültetni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×