Infostart.hu
eur:
360.24
usd:
309.22
bux:
131721.87
2026. május 18. hétfő Alexandra, Erik

Képviselőházi igen a tengeri olajfúrás tilalmának feloldására

A washingtoni képviselőház kedden megszavazta a tengeri olajfúrásra vonatkozó 27 éves kongresszusi tilalom feloldását, hogy csökkenteni lehessen az Egyesült Államok külső energiafüggőségét.

A 236-189 arányú szavazással elfogadott törvényjavaslat, amelynek témájában még a szenátusnak is állást kell foglalnia, áttörést jelent. Nancy Pelosi házelnök úgy fogalmazott, a javaslat az energiapolitika új irányát, az alternatív energiák előtérbe helyezését jelzi.

A képviselőházi javaslat a szövetségi államok hatáskörébe utalja annak eldöntését, hogy engedélyezik-e az olajkitermelést a parttól 50 és 100 mérföld (80 és 160 kilométer) közé eső sávban; a távolabbi területeken az olajfúrást szövetségi engedélyhez köti. Az energiacsomag ezenkívül kötelezi a kormányt, hogy adjon el 70 millió hordót a stratégiai kőolajtartalékból.

Sok republikánus képviselő bírálta a demokrata kezdeményezést azon az alapon, hogy az Egyesült Államok kitermelhető tengeri olajkészletének - mintegy 18 milliárd hordó - döntő hányada a kijelölt sávon belül, a partoktól kevesebb, mint 50 mérföldre található. A republikánusok szerint a demokraták azért fogadták el ezt a látszatjavaslatot, mert a választások előtt, a növekvő benzinárak közepette fel kellett mutatniuk valamit arról, hogy nem közömbösek az energiagondok iránt.

George Bush elnök - annak ellenére, hogy mindig szorgalmazta a moratórium eltörlését - valószínűleg vétójoggal fog élni, ha a kongresszus jelenlegi formájában fogadja el a kezdeményezést. A demokraták energiacsomagjában ugyanis a szél- és napenergiacégek támogatása mellett az olajcégeknek nyújtott 18 milliárd dolláros adócsökkentés eltörlése, valamint új olaj- és gáztermelési járadékok bevezetése is szerepel.

Az elnökjelölteket is megosztja

Az amerikai törvényhozás 1981-ben vezette be, majd többször meghosszabbította a külső kontinentális talapzatban rejlő nyersolaj kiaknázásának tilalmát. Bush már több ízben bírálta ezért a kongresszust. "Az egyetlen dolog, amely elválasztja az amerikai népet ettől a hatalmas olajtartaléktól, az a kongresszus tétlensége" - hangsúlyozta, s azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok fokozhatná hazai olajkitermelését és függetlenebbé válhatna az olajimporttól.

A kongresszus demokrata párti képviselői a környezetvédőkkel karöltve eddig erőteljesen ellenezték a tilalom feloldását, és az ezt célzó republikánus javaslatokat mindeddig környezetvédelmi okokra hivatkozva elutasították.

A tengeri olajfúrások kérdése az elnökválasztási kampányban is megosztó kérdéssé vált. John McCain republikánus jelölt támogatja Bush elnök kezdeményezését a szövetségi tilalom feloldásáról, és bevételt ígér az államoknak a parti vizekben folyó kitermelés jövedelméből.

Barack Obama demokrata párti jelölt korábban a moratórium fenntartása mellett érvelt, azt mondta, a tengeri olajfúrások rövid távon nem enyhítenék az olajpiaci nehézségeket, mert ebből a forrásból csak a kiaknázás megkezdésétől számított hét év múlva juthatna ténylegesen üzemanyag az amerikai benzinkutakba.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: lesznek jelei annak, hogy szétesik a brit kormány

Szakértő: lesznek jelei annak, hogy szétesik a brit kormány

Egyelőre Keir Starmer mögött támogatás van a kormányon belül, és úgy tűnik, túl sok a fellépni látszó ellenjelölt ahhoz, hogy sikeres legyen egy kormányfőváltási kísérlet. De a helyzet napról napra változhat Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint, Wes Streeting emblematikus egészségügyi miniszter kiszállása is egy ilyen jel lehet.

Sulyok Tamás: célkeresztbe kerültem, de nem csupán én, az államfői intézmény is

Még a látszatát is kerülni kell a nem jogállami megoldásoknak Sulyok Tamás államfő szerint, akivel interjú jelent meg. „Teljesen világossá vált számomra, hogy komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnöki alkotmányos funkciójának újraértelmezésére.”
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×