Noha Oroszország eddig maximálisan képes volt érvényesíteni érdekeit Grúziában, a nagyhatalom nehezen emészti meg, hogy Lengyelország beleegyezett az amerikai elfogórakéták telepítésébe, ezzel az utolsó akadály is elhárult az amerikai rakétavédelmi pajzs közép-európai telepítése elől. (Csehország már korábban rábólintott a rendszer "szeme", a nagy teljesítményű radar felépítésébe.)

Az orosz vezérkari főnök helyettese ennek nyomán azt mondta: Lengyelország orosz atomcsapás veszélyének teszi ki magát, mivel országa katonai doktrínája szerint nukleáris fegyverekkel lehet megtámadni egy atomhatalom szövetségesét, ha az valamilyen módon segíti az atomfegyver birtokosát. Anatolij Nogovicin tábornok szerint Varsó a megállapodás aláírásával már ebbe a csoportba tartozik. Ilyen súlyos fenyegetésre nem volt példa a Szovjetunió szétesése, a hidegháború vége óta.

A feszültséget talán valamelyest enyhíti, hogy szombaton aláírta a kaukázusi fegyvernyugvásról szóló megállapodást az orosz elnök. Dmitrij Medvegyev ezt az orosz biztonsági tanács ülésén jelentette be, amelyen a grúz-déloszét konfliktust tekintették át.

Mihail Szaakasvili grúz elnök már pénteken aláírta a tűzszünetet. A megállapodástervezetet az Európai Unió nevében a soros francia elnökség terjesztette elő.

Korábban az orosz államfő Angela Merkel német kancellárral tartott egyeztetése után hangsúlyozta: az orosz békefenntartók a Grúziához tartozó, de elszakadásra törekvő Dél-Oszétiában maradnak, hogy garantálják a biztonságot a térségben.

A harcok halálos áldozatainak számáról továbbra sincsenek hiteles adatok, de az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint már több mint 118 ezren hagyták el otthonukat a konfliktus miatt.