Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt szállt kutatók mellett több orosz politikus is tengeralattjáróra, hogy az Északi-sark jege alatti földtalapzatra kitűzzön egy titánból készült zászlót, így jelezve, hogy a sarkvidék jogilag Oroszországhoz tartozik. Az orosz érvelés szerint az Északi-sarkpont alatti Lomonoszov-hátság a szibériai kontinentális talapzat része, és így az ő tulajdonuk a sarkvidék, benne a több százmilliárd dollár értékű ásványkinccsel.

Nem így látja viszont Kanada és Dánia, amelyek az egy éve indított kutatásaik eredményeit szombaton mutatták be: eszerint a Lomonoszov hátság nem a szibériai, hanem az észak-amerikai kontinentális talapzathoz tartozik, így szerintük övék az Északi sark.

Valki László nemzetközi jogászprofesszor az InfoRádiónak azt mondta, a partvonaltól számított 200 mérföld az adott ország része, ezen belül kizárólagos gazdasági előnyt élvez, ezen túl pedig a kontinentális talapzat a döntő.

Ami igazán gond, az a 200-350 mérföld közötti szakasz - vélekedett Valki László. Hozzátette: a vita abban van, hogy meddig is nyúlik a kontinentális talapzat, ezt a nemzetközi közösségnek valamilyen formában el kellene fogadnia. Az Északi-sark közvetlen környéke pillanatnyilag rendezetlen nemzetközi jogi státuszú.

Oroszország már 2001-ben kérte a tengerjogi hatóságtól, hogy fogadják el igényét az Északi-sarkra, erről az ENSZ tagállamainak kellene dönteni, erre viszont nincs sok esély.

Valki László szerint nem valószínű, hogy a jelenlegi diplomáciai konfliktus esetlegesen háborúba torkollik, jóllehet a tét igencsak nagy. A sarkvidéki jégtakaró alatt van ugyanis a Föld kőolaj és földgáz tartalékainak a negyede, ráadásul a terület kulcsfontosságú a stratégiai hajóútvonalak szempontjából is. Ezt mindig is lehetett tudni, de csak a klímaváltozás, és a jégtakaró olvadása teszi lehetővé, hogy ezek elérhető közelségbe is kerüljenek.