Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Verseny nélkül osztják fel az iraki olajmezőket

Néhány héten belül hivatalosan is bejelentik, hogy négy nagy nyugati olajcég visszatérhet Irakba, és részt vehet az olajipar modernizálásában. Az ügy érdekessége, hogy az érintett cégeknek nem kellett versenyezniük a szerződésekért, az iraki hatóságok, bizonyos jogi formulák felhasználásával, úgy döntöttek, hogy velük kötnek megállapodást. A bírálók szerint a cégek a többi versenytárssal szemben az elkövetkező két évben erős hídfőállást építhetnek ki Irakban.

Az Exxon Mobilnak, a Shellnek, a Totalnak és a BP-nek 36 éve kellett távoznia Irakból, amikor Szaddám Huszein államosította az Iraki Olajvállalatot. Most azonban végső stádiumba értek azok a tárgyalások, amelyek nyomán szerződést nyerhetnek a legnagyobb iraki olajmezők kiaknázására - írta meg nem nevezett vállalati vezetőket és iraki illetékeseket idézve a The New York Times.

Amikor a hónap végén bejelentik a szerződéskötést, akkor gyakorlatilag zöld utat adnak ahhoz, hogy a 2003-as invázió óta első ízben vezető olajcégek kezdhessenek nagy haszonnal járó tevékenységbe Irakban - jegyezte meg a lap.

A Bush elnök által levezényelt iraki háború a szkeptikusok szerint azért folyt, hogy Amerika és szövetségesei rátegyék kezüket az iraki olajra. Ha ez abban a formában ugyan nem is igaz, hogy az olajbevételek egészét kivinnék az országból, a lap szerint nem tudni, hogy az USA mekkora szerepet játszott a leendő szerződések odaítélésében. Az iraki olajminisztériumban továbbra is dolgoznak amerikai tanácsadók - tette hozzá a cikkíró.

Az olajárak csökkentése a cél

Miként Bush elnök az utóbbi hetek lobbi tevékenységével sugallta: Amerikának kevésbé az az érdeke, hogy a nagy cégek gazdagodjanak, hanem - és itt a választók hangulata is számít -, hogy megfordítsák az olajárak emelkedését, amit a kitermelés és finomítás fokozásával lehet elérni.

Az iraki olajminisztérium szerint a szerencsés kiválasztottaknak van meg az szakértelmük, amely segíthet az iraki olaj- és földgáz létesítmények modernizálásában. A cél az, hogy napi 500 ezer hordóval növeljék a kitermelést.

A minisztériummal egyébként több, mint 40 nemzetközi olajcég, vezető orosz, kínai és indiai vállalatok is szándéknyilatkozatokat írtak alá, de az iraki hatóságok végül őket kizárták, és azzal érveltek: olyan cégeket vonnak be, amelyekkel kényelmesen együtt tudnak dolgozni.

Két meg nem nevezett vállalat az utóbbi két esztendőben "ingyenes szaktanácsadást" biztosított a minisztériumnak. Hasonló tevékenységet folytatott az egyik déli tartományban az orosz Lukoil cég is, ám végül nem jutott szerződéshez.

Szokatlan a versenyeztetés elhagyása

A The New York Times megjegyzi azt is, hogy szokatlan az iparágban a versenyeztetés elhagyása, és hogy a szerződéseket még az iraki olajtörvény elfogadása előtt, egyfajta jogi kiskapu kihasználásával ítélik majd oda. A négy nagy cég ugyanis nem kap részesedést az olajmezőkből, hanem "a szakértelmét bocsátja áruba" és a mezők "karbantartására" kap megbízást két évre.

Bár ebből nem lesz gigantikus bevételük, de hídfőállást építhetnek ki, és amikor megindul a verseny a további szerződésekért, akkor már biztos pozícióban érezhetik magukat.

A lap szerint a tárgyalások részét képezi az is, hogy a cégeket ne készpénzben, hanem olajban fizessék ki. Az iraki illetékesek és az érintett vállalatok tehát azzal érvelnek, hogy áthidaló megoldásról van szó, amely "beviszi" a létfontosságú technológiát az iraki olajiparba. A fogyasztókat pedig világszerte valószínűleg kevéssé fogja érdekelni, ki profitál, ha egyszer csökkenni kezd, vagy stabillá válik a benzin ára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×